Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
i78 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. december hó 18-án 1909. E. 168. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését megváltoztatta, a pergátló kifogást elvetette, az eljárt bíróságot további eljárásra utasította, mert a peres feleknek egybehangzó előadásából megállapítható, hogy a felperes az alperessel kereskedelmi ügyleteknek közvetítése iránt lépett szerződésre ; a kereskedelmi ügyleteknek közvetítése a keresk. törv. 259. §. 7. p. értelmében kereskedelmi ügyletet képez. Felperes tehát már ezen ügyletkötésnél fogva kereskedő, de ezenkívül a keresethez csatolt kivonat is igazolja, hogy a felperes bejegyzett kereskedőcég. Ezekből következik, hogy a peres felek közt létrejött szerződés nem a szolgálati szerződés jellegével bír, hanem egy olyan szerződés, mely két kereskedő között jött létre és ezen szerződéses viszonyból eredő követelések, mint nem kereskedelmi alkalmazott által támasztott követelések az iparhatóság elé nem tartoznak. A gyulafehérvári kir. járásbíróság 1910. évi febr. 26-án 1910. Sp. I. 190/5. sz. a. hozott ítéletével alperest 735 K és j. megfizetésére kötelezte. II. S. és L. cég 1910. Hb. 35/6. sz. a. beadott nyilatkozatában azt adta elő, hogy «jelen ügy elbírálására az iparhatóság illetékes», U. A. és fia cég pedig 1910. Hb. 35/7. sz. a. beadott nyilatkozatában azt, hogy «hatásköri összeütközés esete nem forog fenno s amennyiben a hatásköri összeütközés megállapíttatik, az ügy a rendes birósághoz tartozik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47,081/910. sz. a. kelt nyilatkozatában és a m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 1648. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A peres felek közötti jogviszonyt az 1909 március 11-én kelt levélben foglalt szerződés szabályozza. E levelet az U. A. és fia cég intézi a S. és L. céghez. Mindkét cég a különböző hatóságokhoz beadott és egymással szemben érvényesített jogait e levélben foglalt szerződésre alapítja. Abból, hogy TJ. A. és fia a közkereseti társaság cégének aláírásával szerződött, az tűnik ki, hogy kereskedői önállását a szerződés ellenére fenntartotta; S. és L. cég kereskedői segédszemélyzetébe be nem lépett. O a másik céggel kereskedelmi ügyleteknek közvetítése iránt lépett szerződésre; a kereskedelmi ügyletek közvetítése pedig az 1875. évi XXXVII. tc. 259. §-a 7. pontja értelmében, amennyiben iparszerüleg folytattatik, kereskedelmi ügyletet képez. A peres felek között kötött szerződés tehát nem bír a