Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
XVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. küldi, mert a fél nem felebbezéssel, hanem igazolással élt. (Hb. 1908 nov. 16. 42. II. 41. 77.) A közigazgatási hatóság határozatának az a rendelkezése, amely szerint a panaszost követelésével el-, illetve a törvény rendes útjára utasította, a hatáskör megtagadásával egyértelmű és ennek a joghatályán nem változtat az, hogy az indokolás nem vonatkozik a hatáskör kérdésére, hanem tévesen az ügy érdemét tárgyalta, (Hb. 1910 dec. 19. 106. 135- 269.) Hatásköri összeütközés nincs, ha a közigazgatási hatóság érdemben határozott, a bíróság ellenben sem hatáskörét kifejezetten külön határozattal nem állapította meg, sem az ügyet érdemben nem bírálta el. (Hb. 1910 szept. 26. 44. 90. 183.) Nincs összeütközés, ha az egyik hatóság : a rendes bíróság anélkül, hogy a pergátló kifogásra végzéssel határozott volna, az ügyet azon az alapon, hogy az nem tartozik hatáskörébe, a hatásköri bírósághoz felterjesztette. (Hb. 1910 ápr. 9. 13. 59. 126.) Hatásköri összeütközés nem merül fel akkor, ha az egyik hatóság (a bíróság) a hatáskör kérdésében jogerősen nem határozott, hanem azt, hogy a bíróság nem jogosított eljárni, a hozzá áttett iratokat a főszolgabírónak visszaküldő átiratának indokolására hozta fel. (Hb. 1910 okt. 24. 79. 118. 238.) A hatáskör megtagadásával nem egyértelmű, következéskép hatásköri összeütközést nem létesít a közigazgatási hatóságnak és a büntető bíróságnak az a határozata, mellyel az eljárást a másik hatóság előtt folyó büntető, illetőleg fegyelmi ügy befejezéséig felfüggesztette, mert az eldöntése alá tartozó ügyre nézve a másik hatóság által elbírálandó kérdést előzetes kérdésnek tekintette. (Hb. 1910 nov. 14. 55. 97. 199.) A hatóságnak az iratoknak a hatásköri bírósághoz felterjesztése és a miniszteri nyilatkozatnak megtétele után hozott és a hatásköri bírósághoz pótlólag felterjesztett oly végzése, melyben előbbi végzésének hiányosságát pótolva, hatáskörét leszállítja, a hatásköri ügy eldöntésében figyelembe veendő. (Hb. 1910 nov. 28. 95. 129. 258.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóságnak a zárgondnok részére karhatalmat kirendelő határozata még nem emelkedett jogerőre, a bíróság pedig, melynél a zárgondnok a közigazgatási hatóságnál előterjesztett kérelmével azonos kérelmet nem is terjesztett elő, nem hozott hatáskört eldöntő határozatot, hanem a főszolgabíró megkeresésére a fél tudta nélkül adott válaszában nyilvánította azt a véleményét, hogy a zárgondnok csak bírósági intézkedésre vehet igénybe karhatalmat. (Hb. 1910 febr. 14. 10. 57. 120.) Nincs hatásköri összeütközés, ha az érdemi döntést a belügyminiszter hatáskör hiánya miatt, a közigazgatási bíróság pedig azért tagadta