Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 119 "hogy az 1906. Ö. 255. sz. hagyatéki iratokat küldje meg, mert I. K. J. ügygondnok dijának elintézhetése végett a hatásköri bírósághoz való felterjesztése szükséges. A kir. járásbiróság az iratokat megküldötte és Bihar vármegye úruaszéke 1909 december hó 11-én 41,678 1909. sz. a. hozott véghatározatával kimondotta, hogy az ügygondnoki díj megállapításába bele nem bocsátkozik, azt hatáskör hiányában magától elutasítja, mert a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg hozott 29.357-1898. sz. határozatában kimondotta, hogy minden, a hagyaték-tárgyalás során felmerülő költség a hagyatéki bíróság által állapítandó meg. II. A hatásköri biróság a felmerült hatásköri összeütközést a rendes biróság hatáskörének megállapításával szüntette meg. Mert habár az 1894 : XVI. tc. 123. §-a a törvén}T illető helyeire utalással jelöli ki azokat az eseteket, amelyekben az ügygondnok díja és költsége a hagyatéki biróság, tehát a rendes biróság által állapítandó meg, az 54. §. értelmében kirendelt ügygondnok díjának és költségének megállapítása mégsem utalható a gyámhatóság elé. Az idézett törvény 79. §-a esetében ugyanis a gondnokot a 128. §. negyedik bekezdése szerint a gyámhatóság rendeli ki; ennek dacára dijának és költségének megállapítását a 123. §. a hagyatéki biróság hatáskörébe utalja, vagyis nem veszi irányadónak azt, hogy a gondnokot mely hatóság rendelte ki; sőt a törvény XIII. fejezetének rendelkezései nem hagynak fenn kétséget a tekintetben, hogy maga a törvényhozás is azt akarta, hogy a hagyatéki eljárás során felmerült összes költségeket a hagyatéki biróság állapítsa meg. Az állandó birói gyakorlat szerint is a törvény 54. §-a értelmében gyámhatóságilag kirendelt ügygondnok díját a hagyatéki bíróságok állapítják meg. Minthogy a törvény 54. §-a esetében kirendelt ügygondnok a törvény 123. §-ban megjelölt esetekben kirendelt ügygondnokkal azonos célra, t. i. a gondnokolt érdekeinek megvédésére rendeltetik ki, ellenkező törvényes rendelkezés nem létében már a kirendelés céljának azonossága is okszerűen megköveteli, hogy díját és költségét ugyanaz a hatóság állapítsa meg, mely azt az utóbbi részére megállapítja.