Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 117 értékű járandóságot visszatartott. Kérte A J.-t a 306 K tőke és jár. és a költség megfizetésére kötelezni. A rendőrkapitány 1909. évi október hó 1. napjára tárgyalást tűzött ki; a tárgyalás megtartása az iratokból ki nem tűnik; 1909. évi október hó i-én azonban 1822/1909. kih. sz. a. hozott végzésével a panaszt az 1898 : II. tc. 73. j-a értelmében («illetékesség» hiányában visszautasította, mert az idézett törvény 73. §-a világosan kimondja, hogy a 100 K-t meghaladókártérítés iránti panaszok elbírálására a rendes biróságok illetékesek. S. J. ezután még a rendőrkapitányi végzés hozatala napján 1909. évi október hó i-én a panasz tartalmával azonos keresetét a székesfehérvári kir. járásbiróságnál beadta. A kir. járásbíróság az iratokat beszerezte és 1909. évi december hó 16-án 1909. Sp. II. 1024/5. sz- a- hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert a felperes a kereset szerint, mint béresgazda, egy évi időtartamra bérért személyes és folytonos gazdasági szolgálatokra szerződvén, az 1907 :XLV. tc. 1. §. szerint gazdasági cselédnek tekintendő és így, miután a szerződés szerint őt megillető és állítólag visszatartott készpénzből és egyéb szolgáltatásokból járó bére kiadása iránt indította keresetét, az 1907:XLV. tc. 62. §-a szerint nyilvánvaló, hogy ezen igénynek az elbírálása nem a bíróság, hanem az idézett szakaszban megjelölt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, mert a visszatartott bér követelése nem minősíthető kártérítésnek, mivel a kártérítés valamely vagyoni hátrány megtérítésére, nem pedig a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére irányul és ekként az idézett törvény 63. §-a a jelen keresetre nem vonatkozhatik. II. S. J. béresgazda, mint az 1907 : XLV. tc. határozmányai alá tartozó gazdasági cseléd szolgált A. J. földbirtokosnál és az általa a nevezett földbirtokos ellen támasztott követelés az idézett törvény 48, illetőleg 17. §-a alapján elbírálandó hátralékos cselédbérkövetelés. Minthogy pedig az idézett törvény 62. §-a a hatósági eljárást, mely az ugyanezen törvény által szabályozott ügyekben szükségessé válik, az egyénenként 100 K-t meghaladó kárkövetelések elbírálásán kívül a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja, ennélfogva ki kellett mondani, hogy a szóban levő hátralékos cselédbér követelésre nézve az eljárás — tekintet nélkül annak nagyságára — a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.