Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára III. kötet 1910 (Budapest, 1911)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 43 abbahagyására félszólíttatván, kijelentették, hogy nekik ez a nap nem ünnep, csak a magyaroknak az ünnepe. A puji kir. járásbíróság 1909. évi szeptember hó i-én 1909. IL 1690/1. sz. a. hozott végzésével a feljelentést az ügyészségi megbízott indítványához képest a Bp. 527. §. második bekezdése értelmében a puji járás főszolgabírójához tette át azzal az indoklással, hogy a feljelentett cselekmény a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A puji járás Jőszolgabirája 1909. évi szeptember hó 18-án 854. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a Szent István király napján terheltek által végzett munka nem az iparif hanem a mezei munka körébe tartozik; erre pedig az 1891: XIII. tc. — mely az ipari munkának sz. István király napján való szünetelését is tartalmazza — nem vonatkozik és így a Kbtkv. 52. §-ába ütköző kihágás tényálladéka forog fenn. II. A terheltek által a fentiek szerint Szent István király napján végzett munka nem tekinthető ipari munkának, melynek szüneteléséről az 1891. évi XIII. tc. 1. §-a rendelkezik s ehhez képest a terheltek cselekménye nem tartozik az ugyanazon törvény 6. §-ában meghatározott, e törvény 7. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágások közé. Az 1868. évi LIII. tc. 19. §-ának második bekezdésében foglalt, a minden nyilvános és nem elkerülhetlenül szükséges munka felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés Szent István napjára szintén nem terjed ki ugyan ; a feljelentett cselekmény mégis, amennyiben az idézett 19. §. második bekezdésének második mondatában foglalt tilalom megszegésével az egyházi szertartás zavarását előidézte volna, a Kbtk. 52. §-ában körülírt vallás elleni kihágás tényálladékát megállapíthatja. Minthogy tehát a most említett kihágás jelenségei látszanak fennforogni; minthogy ennek a kihágásnak az elbírálására az 1897: XXXIV. tc. 18. §-ának IV. pontja értelmében a kir. járásbíróság hivatott; s minthogy annak eldöntése: vájjon a jelen esetben a jelzett kihágás minden tényeleme, nevezetesen az egyházi szertartás megzavarhatása fennforog-e? az ügy érdeméhez tartozván, csak a tárgyalás és a bizonyító