Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 2.3 3°2. sz. a. hozott végzésével ezen ügyben,hatáskörét nem állapította meg, mert az árkoltatás közbirtokossági határozat alapján eszközöltetett és a községi biró hivatalos ténykedése a munkálathoz kikéretett; abból a magánjogi törvénykezés körébe esó' önkényes foglalás nem származhatik s az ezáltal magukat jogaikban sértettnek vélő felek csak a felsőbb közigazgatási hatóságnál kereshetnek orvoslást; a közutak fenntartása külömben is a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Felperesek felebbezésökben hangsúlyozták, hogy a jogsérelmök az, hogy a bizottság a közgyűlés határozatát szabálytalanul hajtotta végre, és az út javítására és feltöltésére szükséges földet az egyes birtokosok tudta és beleegyezése nélkül ezek birtokából vette, holott e célra az 1890 : I. tc. 48. és következő §. értelmében a közmunkaváltság-alap szolgál. A pécsi kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság azonban 1906 augusztus hó 21-én 1906. E. 143. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta. Ezután a felperesek közül D. I. és neje a báránya vári járás főszolgabírójánál kérték, hogy őket immár nem Á. J. községi bíróval, hanem az említett közbirtokossági bizottság két tagjával K. V. I. és D. J. laskói lakosokkal szemben birtokukba visszahelyezze és azokat a földterület használatának elvonása által okozott 10 korona kár- és eljárási költség megfizetésére kötelezze. A baranyavári járás jőszolgabirája 1907 október hó 27-én 5545 sz. a. hozott véghatározatával hatáskörét szintén nem állapította meg, mert panaszosoknak a kérdéses mezei közös dülőút ellen semmi kifogásuk sincs és csakis amiatt van panaszuk, hogy birtokuk bizonyos területének használatában azáltal, hogy onnan földet emeltek ki s így árok keletkezett, megháboríttattak; ez azonban teljesen magánjogi kérdés, mely közigazgatási eljárás tárgya nem lehet. Ugyanígy határozott 1908. évi január hó 22-én 17116/907. szám alatt másodfokon hozott véghatározatával Baranya vármegye alispánja is, indokolásában azt is hangsúlyozva, hogy a földterület elvonása a panaszlottak részéről nem hivatalos eljárásban s nem hatósági rendelkezés alapján foganatosíttatott, sőt az iratok közt levő közbirtokossági jegyzőkönyv adataival sem nyert az támogatást, mert az csakis az útnak megjavításáról való határozathozatalt foglalja magában. A fÖldmivelésügyi m. kir. Miniszter 1908. évi március hó 19-én 15437/VI. 3. sz. a. hozott határozatával az alsófokú közigazgatási hatóságok határozatát helybenhagyta. II. Az IM. nyilatkozata szerint ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fél.