Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

PÉNZÜGYI ÜGYEKBEN. 401 megállapított behajtási illeték reá tévesen rovatott ki; kérte ennek a behajtási illetéknek törlését és esetleg elengedését; legrosszabb esetben azt, hogy ez csupán a 415 korona 74 fillérnyi késedelmi kamat után tartassék fenn ; nemkülönben azt is, hogy amennyiben felebbezése el nem fogadtatnék, az, mint a kérdéses behajtási illetéknek jogossága ellen benyújtott jogorvoslat az illetékes pénzügyi hatósághoz tétessék át. A. sz. kir. város tanácsa elsőfokú határozatában erre a kérdésre vonatkozólag saját hatáskörét megállapítván, elutasítólag határozott. Panaszosnak közbevetett felebbezésére hasonlóan rendelkezett A. sz. kir. város törvényhatósági bizottsága is. Ügyfélnek panasza ez utóbbi határozat ellen irányul s abban ügyfél részletesebben reá mutat arra is, hogy jelen elbírálás alatt álló ügyében az annak eldöntésére hivatott pénzügyigazgatóságnak kellett volna határozni. Nem szenved kétséget, hogy az 1883 : XLIV. tc. III. részében a behajtási díjra vonatkozó rendelkezések az illetéktartozások behajtásának eseteire is vonatkoznak. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy már az 1876 : XV. tc 56. és 57. §§-aiban a behajtási illetékekre vonatkozó s az 1883: XLIV. tcikk által lényegükben fentartott rendelkezések az 1876: XV. tc. III. részének címe szerint is az illetékeknek behajtására szintén kiterjedőnek mondattak ki, s hogy ugyanez mondatott ki az 1881 : XXXIV. tc. 38. §-ában és illetve az illetékkezelési utasítás (Pénz. Közi. 1881. évfolyam 604 lap) 66. §-ában is. Ezt bizonyítja az 1883 : XLIV. tc. hivatkozott III. részének cime, valamint az 1883. évi 73662. számú «Utasítás)) E) mellékletének (Pénz. Közi. 1883. évfolyam 837 lap) címe is, melyek «az egyenes és közvetett adóknak, közvetlenül lerovandó illetékeknek és az egyenes adók módjára beszedendő kincstári követeléseknek és egyéb tartozásoknak végrehajtás útján való behajtásáról)) szólanak, de ezt bizonyítja az 1887 : XLV. tc. 18. §-a is, mely az ott foglalt, — azonban a behajtási illeték kérdésére nem vonatkozó, — megszorítással, az esedékessé vált illetéktartozások biztosítására és behajtására nézve is az 1883 : XLIV. tc. határozatait mondotta irányadóknak. Viszont nem szenved kétséget az sem, hogy az 1883: XLIV. tc. 54. §-ában felsorolt behajtási fokozatok után az idézett tc. 75. §-ában megállapított behajtási Térti : Hatásköri :ogszabályok és hatásköri határozatok tára. II. 20