Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
366 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK eljárás szerint a bíróság útján eszközlendő. Tehát a végrehajtás elrendelése is a biróság hatáskörébe tartozik. De nem volt elutasítható a kérelem azon okból sem, hogy az nem közigazgatási hatóságtól eredt. Mert az i883:XLIV. tc. 77. §-a a gyámhatóság által magánfelek javára megállapított követelések behajtására nem vonatkozik, hanem csakis az ott intézkedés tárgyát képező kincstári követelések behajtására. 212, Vízfolyás megakadályozása s teleknek vízzel eláztatása alapján érvényesített kártérítési kereset bírói útra tartozik; de a vízfolyás akadályozásának jogosságát a közigazgatási hatóság dönti el. M. 1907 febr. 12. G. 4. sz. Felperes keresete annak a kárnak megtérítésére irányul, melyet a Magas-utcában felgyűlt víznek felperes telkére való betódulása a telekben és a rajta levő épületekben okozott. Nem vitás, bogy a Magas-utcában felgyűlt víz, emberi emlékezetet megbaladó idők óta, a felperes telke mellett fekvő, M. Gy. tulajdonát képező telken, illetőleg a telek szélén elnyúló fedett csatornán folyt le. Nem vitás az sem, bogy M. Gy. e csatornát betömte, és hogy a víz ennélfogva — mivel más lefolyása nem volt — felperes telkére tódult és a telken folyt le. A kereset M. Gy.-nek arra a ténykedésére van alapítva, melynél fogva ez a vizet eddigi lefolyásában akadályozta s melynek eredményeként a víz felperes telkére folyt, hol a keresetben részletezett kárt idézte elő. Minthogy az 1885 : XXIII. tc, különösen annak 170. §-a, csakis a vízművek létesítése folytán esetleg nyújtandó kártérítés nagysága és módozata iránti intézkedést utalja a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, a jelen esetben pedig nem ily természetű kártalanításról van szó, a kereset, mint rendes kártérítési kereset, a polgári perútra tartozik. Első sorban eldöntendő kérdés az, hogy M. Gy. említett ténykedése jogellenes volt-e vagy sem? Mert, ha jogellenes volt, akkor annak következményeiért nem lehet alperes felelős. Ha pedig a M. Gy. ténykedése nem volt jogellenes, akkor alperes kártérítési kötelezettsége meg lesz állapítható, mivel az 1885. évi XXIII. tc. 51. §-a és az 1890. évi I. tc. 65. §-a
