Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 339 Az a) alpont ugyanis a bányákra és azok tartozékaira vonatkozó dologi jogokról szól, meghatározván, hogy a bányák tartozékai alatt a törvénykezés szempontjából mik értendők, már pedig a zártkutatmány fogalma kizárja azt, hogy a zártkutatmány bányának a tartozéka legyen, még kevésbé tekinthető ily tartozéknak zártkutatmány megszerzésére irányuló puszta bejelentés, viszont a c) alpont a biráskodást csupán «a bányatelken való elsőbbség felett bányaadományozásoknál)) adja meg a bányabiróságoknak és ezzel kizárja a bányabiróság hatáskörét olyan vitás kérdésekben, amelyek csupán a zártkutatmányok megszerzésére irányuló bejelentések körüli elsőbbség miatt támadnak. A törvénynek ily értelmezése mellett nem tartozik a bányabiróság hatáskörébe az sem, hogy a bányahatóság a zártkutatmányok bejelentéséről szóló bizonyítvány kiadását a végreh. szab. 19. §-a szerint helyesen tagadta-e meg vagy harmadiknak helytelenül adta-e ki; egyébként ily vagy ehhez hasonló kérdéseknek a bíróság elé utasításáról a végreh. szabályoknak i87i:XXXI. tc. 21. §-ának az intézkedéseivel szemben figyelembe amúgy sem vehető 29. §-a nem is tartalmaz rendelkezést. Ezek szerint a másodbiróságnak az elsőbiróság végzését helybenhagyó végzése nem alapul a törvénynek nyilván téves értelmezésén, amiből folyólag a felperesek rendkívüli felfolyamodásának a már id. ideigl. törv. rdts. 318. §-ához képest helyt adni nem lehetett. 178. Egyházi rendbe belépés alapján az egyházmegye tartási kötelezettségének kérdése polgári perútra nem tartozik. C. 1906 okt. 27. I. H. 27. sz. A felperes keresetét természetbeni lakásra és évi 800 K tartásdíjra irányította, nem magánjogi szerződésre vagy ily természetű törvényre, hanem arra alapítva, hogy ő világi pappá lett, mint ilyen alperes egyházmegyében alkalmazva volt, betegség miatt szellemi és testi munkára alkalmatlan és így őt az egyházmegye eltartani köteles. 22*