Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
334 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg választ, négy rendes és ugyanannyi póttagból áll, kik közül két rendes és két póttagot a földmívelésügyi miniszter, egy rendes és egy póttagot a pénzügyminiszter, egy rendes és egy póttagot az agrár- és járadékbank igazgatósága nevez ki. A törvény n. §-a szerint, ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a kölcsönvevő a mívelési terv szerint teljesítendő munkákat alapos ok nélkül elmulasztja, vagy nyilvánvalóan hanyagul teljesíti, az engedélyezett kölcsönnek még nem folyósított részleteihez való igényjogosultságát elveszti és az egész tartozás esedékessé válik, mely esetben a behajtás a 13. §. szerint történik. A törvény 17. §-a értelmében (5. bek.) a felügyeletnek, ellenőrzésnek és az útmutatások megadásának feladata a földmívelésügyi minisztert illeti meg, ki azonban e feladatnak tényleges helyi gyakorlását saját felügyelete és folytonos ellenőrködése mellett a kölcsöntadó pénzintézetre átruházhatja. A 13. §. (6. bek.N, szerint a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg és a szerződő pénzintézet meghallgatása után a befizetési határnapot december 1 ig elhalaszthassa. Az eddig felsorolt rendelkezésekből kétségtelen, hogy a magyar agrár- és járadékbank részvénytársaságnak a szőlőfelujítás céljából teljesítendő míveletei tekintetében minden irányban az állami fennhatóság befolyása érvényesül s hogy szervezete számos közjogi elemet egyesít magában. Az állam az agrár- és járadékbank részére a jelzett közgazdasági cél előmozdítása érdekében nemcsak különös jogelőnyöket biztosít, hanem azáltal, hogy ama pénzintézet közcélra szolgáló míveleteinél közegei által közvetlen intézkedési és ellenőrzési tevékenységet gyakorol, azt közjogi jellegű, a társulati alapon nyugvó egyéb közhasznú, de egyedül a magánjog terén mozgó pénzintézetekétől eltérő kivételes állással ruházta fel. Az intézménynek ezen közjogi jellege már a törvény 3. §-ának ama rendelkezéséből is kitűnik, mely szerint a földmívelés-