Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

3oo HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. így a község szabályrendeletét a vármegyei bizottsági közgyűlés saját kezdeményezéséből hatályon kívül nem helyezheti. Külöben is csak tudomásul vétel végett, nem pedig jóváhagyás végett terjesztette fel határozatát. A m. kir. közigazgatási bíróság 1909. évi április hó 22-én a panasznak minősülő felebbezést az 1896 : XXVI. tc. 27., 35. §. 1. p. alapján tárgyalás alá vévén, 97/1909. K. szám alatt ítéletet hozott, melyben a panasz azon részének — mely a panaszolt határozatnak ama rendelkezése ellen van intézve, amellyel az 1890. évi 184/11,813. szám alatt jóváhagyott szervezeti szabályrendeletnek 20. §. 7 pontjában foglalt rendelkezést megsemmisítette, — helyt adott és ezt a rendelkezést az 1899: VI. tc. 7. §., továbbá az 1886 : XXII. tc. 28. §. és 66. §. értelmében hatnlyon kívül helyezte ; a törvényhatósági bizottsági határozatnak ama rendelkezése ellen intézett panaszára vonatkozólag pedig, mellyel a képviselőtestületnek 32/1908. sz. a. hozott attól a rendelkezéstől, hogy a szabályrendelet 20. §. 7. p. szerint a kezelőknekjáró fogyasztási adójutalék más módon osztassák fel, a jóváhagyását megtagadta, hatáskörét nem állapította meg és a panasz ezen részének, mint felebbezésnek, illetékes elbirálása végett az iratokat a BM-hez áttette. Határozatát azzal indokolja, hogy midőn a képviselőtestület a szabályrendeletnek idézett 20. §. 7. pontjában foglalt rendelkezése szerint a kezelőknek a kezelésért átengedett jutaléknak más arányban felosztását határozta el, a szabályrendelet változtatása, illetve módosítása tárgyában határozott és a törvényhatósági bizottságnak e határozattól a jóváhagyást megtagadó intézkedése a szabályrendelet módosítására vonatkozik;' már pedig sem a szabályrendelet alkotása, sem a szabályrendelet módosítása tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat elleni jogorvoslatnak az elbírálására az 1896 : XXVI. tc. vagy valamely más törvény vagy törvényerejű rendelkezés a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörét ki nem terjeszti; ezért az 1896 : XXVI. tc. 17. §-ban foglalt rendelkezés értelmében a panasz ezen részére a bíróság hatáskörét meg nem állapíthatta, hanem annak, mint felebbezésnek, illetékes elbirálása végett az iratoknak a belügyminiszterhez v ló áttételét kellett elrendelnie. A BM. a kir. közigazgatási bíróság által az ügynek ho?zá áttett részét megvizsgálván, 1909. évi június hó 28-án 67,037 IVa. sz. a. hozott határozatával hatáskörét ezen ügyben szintén nem állapította meg. Indokolása szerint ebben az ügyben a kir. közigazgatási bíróság az 1896: XXVI. tc. 27. §. 1. p. értelmében hatáskörrel bír, mert a kérdésben levő ítéletével Nagymegyer község szervezési szabályrendelete 20. §. 7pontját érvényében fenntartotta. Komárom vármegye közönségének 1908. évi 173/2941. számú határozata tehát a községi alkalmazottak oly illetményeire vonatkozik, melyek érvényes szabályrendeleten alapulnak és így a fent idézett törvényszakasz rendelkezései alá esnek.