Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

28o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Eltekintve azonban ettől, a kir. biróság hatáskörébe volt utalandó az eljárás azért, mert ez ügyben a járásbíróság tárgyalást tartott, ez után pedig az ügynek a közigazgatási hatósághoz való áttételét a Bp. 22. §-a kizárja, s még akkor is, ha a biróság a cselekményt mezőrendőri kihágásnak minősítené, szélesebb jogkörénél fogva érdemben az ügyet neki kell elintéznie. 147. Köztekintetekből nem szükséges kerítés felállítására vagy kijavítására nézve szomszédok közt felmerült vita elbírálása rendes birói hatáskörbe tartozik. 1909 dec. 6. Hb. 73. I. E. M. földműves G. M. T. földműves ellen a hosszúaszói kir. járásbíróságnál sommás keresetet indított és a tárgyalás során módosított keresetében azt adta elő, hogy a belsősége és alperes belsősége közt a csatolt vázrajzon a) és b), valamint c) és d) pontok közt kerítést mindig alperes állított fel, a kerítés azonban megrongálódott, részben bedőlt és az állatok rajta átmennek. Kérte, hogy alperes köteleztessék a kerítés helyreállítására, nem teljesítés esetében pedig jogosíttassék fel arra, hogy azt alperes költségén felemeltethesse. A kir. járásbíróság 1908. évi június hó 12-én 1908. Sp. 177/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és az eljárást megszüntette, mert a felek közt nem vitás és e perben eldöntés tárgyát nem az a polgári perútra tartozó kérdés képezi, hogy melyik fél tartozik a kerítést helyreállíttatni, hanem az, hogy alperes köteles-e a kerítést tényleg felállítani; ez a kérdés elbírálása pedig, mint rendőri intézkedés tárgya, polgári perútra nem tartozik. Felek a pertárgy értékét 1000 K-ra tették és az erzsébetvárosi kir. törvényszék, mint felebbviteli biróság 1908. évi július hó 4-én 1908. E. 62- sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyta. E. M. ezután panaszával a hosszúaszói járás főszolgabírójához fordult. A főszolgabíró 1908. évi október hó 27-én 2734. sz. a. hozott véghatározatával panaszost a rendes birói útra utasította, mert a beltelkek közt elvonuló mesgyevonalnak kerítéssel való ellátásáról van szó ; a szomszédok között felmerült eme vitás kérdés pedig nem közrendészeti szempontból és nem közigazgatási úton bírálandó el, hanem mint magánjogi természetű kérdés birói úton érvényesítendő, mint a szomszédjog körébe tartozó magánjogi vitás kérdés.