Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 231 építési engedély alapján építtetett mostani alakjában, az a körülmény pedig, hogy utóbb két egyén tulajdonába ment át, nem vonja maga után azt, hogy bármelyik fél is közigazgatási úton kapubejárat áthelyezésére és tűzfal építésére kötelezhető volna. Krassó-Szörény vármegye alispánja 1908. évi szeptember hó 3-án 20,194. sz. a. hozott határozatával a főszolgabíró határozatát helybenhagyta, tekintettel arra, hogy az építkezési szabályrendelet szerint épített ház vagyonjogi felosztása és keresztülvitele polgári jogviszony. Zs. L ezután keresetét az orsovai kir. járásbírósághoz adta be. A kir. jáiósbirósdg 1909. évi február hó 17-én 1909. Sp. II. 43. sz. a. hozott végzésével (helyesen ítéletével) a felperest a kapubejárat áthelyezése iránt előterjesztett kérelmével elutasította, a tűzfal felépítése iránti kérelme tekintetében pedig az eljárást megszüntette és azt a közigazgatási útra utasította. Az indokolásban a bíróság hivatkozik arra, hogy a szakértői vélemény szerint az alperes kapujának elhelyezéséből annak könnyebb voltánál fogva a felperes fala nem rongálódik s ezért és tekintve, hogy a mostani állapot felperes birtokba lépésekor már fennállott, azt a felperes továbbra ís tűrni tartozik. A kereseti kérelemnek a tűzfal építésére vonatkozó részére nézve pedig az eljárást azért szüntette meg, mert ezt a kérdés közrendészeti és közbiztonsági kérdésnek és ez okból a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak tekintette. II. Az IM. 1909. I. 984. sz. a. kelt nyilatkozatában terjesztette elő, hogy a kapuáthelyezésre vonatkozó ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel, a tűzfalemelés ügyében az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az ügy ama részében, amely szerint felperes a tulajdonjoga alapján azt igényli, hogy az alperes a kapujával a felperest megillető épületrész falától való eltávolítására köteleztessék, nem merült fel hatásköri összeütközés, mert ebben a kérdésben csakis a közigazgatási hatóság hozott hatáskörét meg nem állapító határozatot, ellenben a bíróság, bár határozatát tévesen végzésnek címezte, ebben a kérdésben az ügyet érdemben birálta el és a felperest kereseti kérelmének szóban forgó részével abból az érdemi okból utasította el, hogy a felperes a kaputámasznak a felperest megillető épületrész falába való beeresztését a vételkori birtokállapot alapján tűrni tartozik. Ami már most a per tárgyává tett vitás igénynek azt a