Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 209 bizta. A körjegyző 1808. évi december hó 23-án 1294. sz. a. azt jelentette, hogy a 4. sz. 1889 augusztus 20-án kelt kimutatás 6., 16., 26—23. folyószám alatt megnevezett igényjogosultak vagy örököseinek jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen; a kimutatás 13 folyószám alatt K. S. részére igényjogosult Sch. S. Sósszalatna községben tartózkodik. A szentágotai járási szolgabíró ez alapon 1908. évi december hó 29-én 3806. sz. a. kelt átiratával a vonatkozó iratokat, valamint az 580 korona 06 fillérre emelkedett összegről kiállított takarékpénztári betétkönyvet az erzsébetvárosi kir. törvényszékhez tette át további illetékes eljárás végett, m ert azt — mint indokolta — tovább nem őrizheti. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék ez ügyben eljárt egyes birója az 1909. évi január hó 5-én 52. polg. sz. a. kelt átiratában a szentágotai járás szolgabiróját értesítette, hogy miután a főszolgabírói hivatalnál elhelyezett és a vecsérdi volt nemes birtokosság régi korcsmajogának értékesítéséből belolyt összeg kiutalása nincsen kapcsolatban a vecsérdi italmérési jog kártalanításával, az ott elhelyezett összeg kiutalása iránti intézkedés a kir. törvényszék hatáskörébe nem tartozik. A szentágotai jétrás szolgabiréija az ügyet ezután Nagyküküllő vármegye alispánjához terjesztette fel és kérte, hogy az alispán a takarékbetétben levő összeget a vármegyei tiszti főügyész által kiadandó hirlap felhívás után a netán jelentkező- igazolt igényjogosultaknak fizettesse ki vagy ha ilyenek nem jelentkeznének, az összeget helyezze letétbe, avagy esetleg mint gazdátlan tárggyal rendelkezzen. Egyúttal felemlítette, hogy esetleg a vármegyei levéltárban meglevő régi antiquasessio összeírás alapján lenne az összeg felosztható. Nagyküküllő vármegye alispánja azonban 1909. évi febráár hó 11-én 741. sz. a. kelt átiratával az összes ügyiratokat azzal az értesítéssel küldte meg az erzsébetvárosi kir. törvényszéknek, hogy ez ügyben eljárni magá illetékesnek nem tartja. Az erzsébetvárosi kir törvényszék, tekintettel arra, hogy külön jogerős határozathozatalnak helye ez ügyben nem lehet, az iratokat a hátásköri bírósághoz terjesztette föl. II. Az IM. 1909. I. 865. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette eíő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A fenti tényállásból kitűnően a takarékpénztári betétkönyv, illetve az azon elhelyezett pénzösszeg úgy jelentkezik, mint az adós — a kocsmajog haszonbérlője — részéről az ismeretlen tartózkodású hitelezőket megillető s részükre letenni kivánt magánjogi tartozási összeg. Térfi: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. II. 14