Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

206 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. közösen, hanem külön-külön követték el, és arra nézve, hogy az egyénenként elvitt fa értéke a 60 koronát meghaladja, mi bizonyíték sem merült fel. A dadái felső járás főszolgabírója 1908. évi május hó 21-én 175. kih. szám alatt hozott végzésével illetékességét leszállította és az ügyet az 1894 : XIL tc. 103. §. értelmében Rakamaz község Elöljáróságához további eljárás végett áttette, mert a falopást terheltek nem együttesen és egy időben követték el, hanem külön; így a 945 koronára becsült kár összegéből egy-egy egyénre 16 korona 30 fillér esik; az pedig, hogy bármelyik terhelt 40 koronánál nagyobb kárt okozott volna, nincs bizonyítva. Panaszos felebbezésére Szabolcs vármegye alispánja 1908. évi június hó 17-én 11582/1908. K. szám alatt hozott véghatározatával a főszolgabiró végzését megsemmisítette és a főszolgabírót utasította, hogy tartson tárgyalást és az esetben, ha a panaszos kártérítési igényt nem érvényesít, avagy azt 60 koronára leszállítja, úgy az 1879: XXXI. tc. 117. szakasz rendelkezése értelmében hozzon érdemleges határozatot; az esetben pedig, ha panaszos a 945 korona kárösszegre vonatkozólag egyetemleges marasztalást kér, úgy az ügyet az 1879 : XXXI. tc. 73. §. értelmében a nyíregyházai kir. törvényszékhez tegye át. Az indokolás szerint a főszolgabiró végzése azért volt megsemmisítendő, mert a lopás erdőben történt és a mezőrendőri kihágásokról szóló 1894 : XII. tc. 93. §. a) pontja szerint csak a gyümölcsös kert, szőllő, faiskola és mezőről történt lopásokat tekinti mezőrendőri kihágásnak. A főszolgabiró a helyszínén megtartott tárgyalás után 1908. évi szeptember hó 12-én 331. sz. a. hozott ítéletével a terheltek közül 49-et az 1894: XII. tc. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás elkövetése miatt vétkésnek mondott ki és 46 egyént 3—3 napi közmunka ledolgozására átváltoztatható 15—15 korona pénzbüntetésre ; 3 egyént pedig 6—6 napi közmunka ledolgozására átváltoztatható 30—30 korona pénzbüntetésre ítélt; 3 egyént felmentett. Az elitélteket egyidejűleg a 945 K káröJszeg és eljárási költség egyetemleges megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a főszolgabiró az alispán utasításától eltérőleg az 1894 : XII. tcikket azért alkalmazta, mert a kataszteri birtokív szerint az a hely, ahol a lopás történt, nem erdő. Szabolcs vármegye közigazgatási bizotlsóga 1908. évi december 10-én 3731. kb. sz. a. hozott ítéletével a főszolgabiró ítéletét hivatalból is felülvizsgálat alá vévén, azt illetékesség és hatáskör hiánya miatt megsemmisítette és az iratoknak a nyíregyházai kir. járásbírósághoz való áttételét azzal rendelte el, hogyha és amennyiben a kir. járásbíróság a kir. ügyészségnek 3368/1908. számú intézkedését elfogadva, saját hatáskörét meg nem állapítaná, az 1907: LXI. tc. értelmében az iratokat a hatásköri bírósághoz