Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

204 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. hiányában elutasította, mert a szerződésben a termények neme a terület nagyságának hozzávetőleges megjelölésével nincs feltüntetve, mert a napi élelmezés pénzértéke nincs megállapítva (1898 : II. tc. 9. és 10. §.) ; továbbá mert a szerződés nem a községi elöljáróság (községi bíró és jegyző) előtt köttetett meg, amennyiben azt az 1899: XLII. tc. 11. és 18. §. 1. bekezdése illetve az 1898: II. tc. 14. §. rendelkezésétől eltárőleg S. a körjegyző és D. a jegyző-írnok írta alá, aki nem tagja az elöljáróságnak, és végül, mert az 1899 : XLII. tc. 11. §. értelmében fennforgó kihágás az 1879. XL. tc. 31. §. szerint már elévült. Vasvármegye alispánja 1909. évi január hó 26-án 1663 1909. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabíró határozatát helybenhagyta és P. J. kérelmére az iratokat a m. kir. föidmivelésügyi miniszter útján a hatásköri bírósághoz felterjesztette. A m. kir. Jöldminelésügyi miniszter az ügy áttételével egyidejűleg 1909. évi február hó 16-án S3390/VI. 1. sz. a. kelt átiratában azt a véleményt terjesztette elő, hogy a tárgyalt esetben az 1898:11. tc. 73. §'-a alkalmazandó, mely szerint az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. Az IM. 1909. 590. sz. alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás az 1899 : XLII. tc. 11. és 18. §. értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság ezt az ügyet az alábbi okokból a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak nyilvánította. A kereset alapjául felhozott szerződésnek abból a tartalmából ugyanis, mely szerint felperes P. J. a H. G. pusztailonkai bérgazdaságában a szerződésileg megjelölt gazdasági munkákra K. T.-t, L-t és J.-t a saját felelősségére és általa fizetendő bérekkel fogadta fel, továbbá abból, hogy felperes a keresete külzetén önmaga is munkavállalkozónak nevezi magát, megállapítható: hogy felperes nem a saját, hanem másnak gazdaságában általa elvállalt gazdasági munkákra szerződtette az alpereseket s hogy ennélfogva ebből a szerződésből származtatott követeléseinek elbírálásánál az 1899. évi XLII. tc. szabályai az irányadók. Minthogy azonban a szerződés az id. törvény 11. §-ában meghatározott alakszerűségek betartása nélkül köttetett, jelesül nem a község jegyzője és egy előljáró társa, hanem csak a jegyző és írnokának D. S.-nak — aki nem tagja az elöljáróságnak — jelenlétében köttetett meg s ilyképen a községi