Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

200 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. visszautasította, a m. kir. közigazgatási bíróság azonban 4030 1908. P. sz. a. kelt végzésével a pénzügyigazgatóságot érdemleges eljárásra utasította, mert a törlési kérelem tárgy hiányára van alapítva, és az ily kérelem az 1889: XXVIII. tc. 8. §. u. p. értelmében a felebbezési határidőn túl, önállóan is érvényesíthető. A kir. pénzügyigazgatóság ezután 1908. évi július 2-án 28573 IV. 1908. szám alatt hozott végzésével a törlési kérelmet, az illetéki díjjegyzék 7. tételéhez tartozó jegyzetben foglalt rendelkezésre hivatkozva, elutasította, azzal az indokolással, hogy a társaság alapszabályai és a cégjegyzék adatai szerint a társaságnak harmadik személyekkel szemben való képviseletére a címbélyegző használata mellett 2 igazgatósági tag vagy pedig egy igazgatósági tag és a vezérigazgató aláírása szükséges, ezzel szemben az árverési jegyzőkönyvet egyedül S. E. irta alá. A m. kir. közigazgatási bii-ósdg 1908. évi dec. hó 11-én 16534/1908. P. szám alatt hozott ítéletével a panasznak helyt nem adott, mert egy igazgatósági tag a céget jogérvényesen nem jegyezheti, tehát szóbelileg sem tehet a céget kötelező nyilatkozatot. S. E. a fokozatos ígéreteket saját személyében tette és a leütés utáu nem azt jelentette ki, hogy ő mint az intézetet képviselő igazgatósági tag árverelt, hanem azt, hogy ő az intézet megbízásából és javára árverelt, és megbízását be fogja mutatni. A megbizást nem mutatta be és így az 1881 : LX. tc. 174. §. értelmében árverési vevőnek ő tekintendő, és ha utólag a bíróság az intézetet vevőnek el is fogadta, illetékezés szempontjából ezáltal új vagyonátruházás létesült és az illetéki díjjegyzék 7. tételének jegyzetében és a 95. díjtétel A) pontnak jegyzetében foglalt rendelkezés helyesen alkalmaztatott. S. E. hatásköri összeütközés miatt az 1907 :LXI. tc. 7. §. 3. pontjára hivatkozva bejelentést tett, és kérte, hogy mondja ki a bíróság, hogy az 1881: LX. tc. 182. '§. értelmében annak a kérdésnek eldöntése, hogy ki tekintessék a debreceni 7213 számú telekjegyzőkönyvben irt ingatlan árverési vevőjének, a rendes biróság hatásköréhez tartozik. II. Az IM. 1909. I. 1683. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel. III. Az 1907 :LXI. tc. 7. §-a 1., 2. és 3. pontjai szerint a rendes biróság és a közigazgatási biróság között hatásköri összeütközés esete akkor forog fenn, ha úgy a rendes biróság, mint a közigazgatási biróság ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondották, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik, vagy ugyanarra az ügyre nézve jogerősen kimondták, hogy az eljárás hatáskörükhöz tartozik, végre, ha a rendes