Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. mény sem, hogy fent idézett Ítéletében a panaszló nyugdíjaztatásának tör­vényszerűségét már kimondotta ; vagy hogy az illetménykérdés a tényleges szolgálatra újból való alkalmaztatás kérdésével kapcsolatosan jelentkezik. Mert igaz ugyan, hogy a biróság a panaszló nyugdíjaztatásának tör­vényszerűsége kérdésében már határozott és hogy a tényleges szolgálatba való visszavételének kérdése nem tartozik a biróság hatáskörébe, azonban általánosságban a nyugdíjazás feltételeinek vizsgálata a biróság hatásköré­ből ki nem zárható oly esetekben, midőn a nyugdíjba helyezés előzetes bírósági vagy hatósági eljárás nélkül történik, vagy midőn — mint a jelen esetben — az a kérdés válik vitássá, fennállanak-e még az ideiglenes nyug­díjazás feltételei és ebből folyólag lehet-e a folyamodónak illetményekre jogos igénye. Hogy e részben ujabban ép a pénzügyminisztérium ügykörében a biróság álláspontja érvényesült, mutatják azt U. Sz. ideiglenesen nyug­díjazott hivatalszolga és Sz. Gy. pénzügyi szám ellenőr ügyei, mely esetek­ben a pénzügyminiszter a hatásköri kifogásokat elejtvén, a biróság a nyug­díjazás feltételeinek vizsgálatát is hatáskörébe vonhatta. A PM. 1907. évi november hó 25-én 125,153. sz. átiratával az 1896. évi XXVI. tc. 131. §-a alapján törvényes határidőn belül értesítette a közigazgatási bíróságot, hogy a hatásköri kifogást továbbra ís fenntartja és hogy a felmerült összeütközési esetet végeldöntés végett a miniszter­tanács elé terjeszti. Minthogy azonban az 1907:LXI. tc. alapján időközben a hatásköri bíróságról szóló törvény szentesítve lett, az igazságügyminiszterrel egyet­értőleg célszerűbbnek tartotta az ügyet függőben tartani és a biróság életbe­léptetését megvárva, a végeldöntés végett a hatásköri biróság elé terjeszteni. II. A PM. 1909. évi 38,802. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben*az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; B. F. ideiglenesen nyugalmazott pénzügyigazgató ellenben nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a fennforgó kérdésben végérvényesen eljárni a közigazgatási biróság van hivatva s kérelme ennek a kimondására van irányozva. III. B. F. ideiglenesen nyugalomba helyezett pénzügy­igazgató panaszának az a része, amelyre nézve a m. kir. köz­igazgatási biróság hatáskörét megállapította, annak a birói megállapítására van irányozva, hogy ő az ideiglenes nyugal­maztatásának fenntartása által évenkint 2000 koronát meg­haladó illetménykárosodást szenvedett, s őt a tényleges szol­gálatban álló pénzügyi tanácsosoknak az 1893. évi IV. tcikk szerint járó illetmények illetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents