Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 149 75, Verekedés a Kbtk. 75- §-a alá esik, ha a testi sértést csak egy olyan ember : katona követte el, aki felett polgári bíróság nem járhat. 1909 okt. 25. 1908. Hb. 83. L G. J. és hét társa nagymarosi lakosok Nagymaroson az utcán összeverekedtek és ez alkalommal G. J. tényleges szolgálatot teljesítő katona, oldalfegyverével M. M.-t megszurkálta és rajta 20 napig gyógyuló testi sértést ejtett; G. J. a katonai parancsnokságnak átadatott. A csendőrség feljelentésére a szobi járás főszolgabírója 1908. évi július hó 8-án 68o./kih. sz. a. kelt végzésével a verekedés miatt megindítandó eljárásra hatáskörét nem állapította meg, mert csak oly verekedések megbüntetése tartozik az 1879 : XL. tc. 75. §-a értelmében hatásköréhez, a melyekben testi sértés nem történt. A vámosmikolai kir. járásbíróság 1908. november hó 21-én 1908. B. 303. sz. a kelt végzésével hatáskörét szintén nem állapította meg, mert ebben az esetben a testi sértést elkövetett egyén katonai volta miatt az eljárás az elkövetett testi sértés tekintetében a kir. járásbíróság hatásköréből el van vonva; a többi verekedőre nézve tehát kizárólag az 1879: XL. tc. 75. §-ába ütköző kihágás állapítható meg, ennek elbírálása pedig az 1897 : XXXIV. tc. 19. §-ának 1. pontja alapján a közigazgatási hatósághoz van utalva. II. Az IM. 1909. 2172. sz. alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. Az 1879. évi XL. tcikk 75. §-a oly verekedések feletti bíráskodást, melyeknél testisértés is követtetett el, nyilván azért vonja el a közigazgatási hatóság hatásköréből, mert a testisértés az 1878. évi V. tcikk 301. §-a alapján vétséget, illetve bűntettet képez s mint ilyen súlyosabb beszámítás alá esvén, a közigazgatási hatóság elbirálása alá nem bocsátható. A jelen esetben azonban a testisértést egyedül G. J. tényleges katonai szolgálatban álló egyén követte el M. K. sérelmére a nélkül, hogy az iratokban feltüntetett tényállás szerint a verekedésben részt vett többi egyén e büntetendő cselekményben részes volt volna. Minthogy tehát a testisértés vétsége feletti bíráskodásban a terhelt katonai mi-