Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

XII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. Az ügyazonosság a tárgyi azonosságon felül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltételezi; nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság a számvevő kiküldetési dijainak az úrbéresek elleni megállapításáról és behajtásáról határozott, a bíróság előtt pedig az úrbéresek vármegye közönségét vonták perbe. (Hb. 1909 nov. 15. 63. 137- 259O Ha a kát hatósági eljárás nem ugyanazon személy ellen és nem ugyazon tényállás alapján folyik, az eljái-ás a Bp. 19. és 20. $-a alapján birói hatáskörbe nem utalható. (Hb. 1908 okt. 12. 7. 6. 9.) Bár a közigazgatási hatbsághoz intézett beadványban a fél nem nevezi meg azt, aki ellen fegyelmi eljárást és kártérítést kiván, az ügyazonosság megvan, ha az eljárásból kitűnik, hogy ugyanannak a marasztalását kívánja, aki ellen pert indított. (Hb. 1909 dec. 13. 82. 155- 293.) Az ügyazonosság feltétele a személyi és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dülő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít ez az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. (Hb. 1909 nov 22. 65. 139. 265.) Az ügyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. 69. 133.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság útrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes bíróság pedig a magánjog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. 69. 133.) Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon felül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mind a két hatóság elé vagyis hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét hatóság előtt ugyanazon jogi alapra helyezve kéretett legyen. (Hb. 1909 okt. 4. 50. X25. 237-) Fennforog az összeütközés, ha a bíróság a kerítés felállítása iránti keresetet csak egyéb jogforrás alapján döntötte el érdemileg, míg a törvényhatósági szabályrendelet alapján való döntést mind a két hatóság megtagadta. (Hb. 1909 febr. 8. 1908. 50. 49. 90.) Nincs összeütközés, ha mind a két hatóság saját hatáskörében nevezetesen a bíróság az ablaknyitás kérdésében a szomszédjogból folyó arra a magánjogi igényre nézve határozott, hogy a szomszéd köteles-e tűrni az ő telkére néző ablak nyitását, a közigazgatási hatóság pedig mint építésügyi hatóság az ablaknak közegészségi és építésrendőri szempontból befalazását rendelte el. (Hb. 1909 okt. 4. 50. 125. 237.) Az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e házát szomszédjáétól el-