Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

102 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. Az IM. nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. III. Az ügyet a rendes bíróság hatásköréhez kellett utalni azért, mert a Bp. 22. §-a értelmében kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás kitűzése előtt van helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást is tartott, minélfogva annak érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel. 55. Helypénz megtagadása okából árúcikk elvétele, mint a helypénzszedés körébe tartozó kérdés, közigazgatási útra tartozik. 1909 márc. 22. 1908. Hb. 57. I. L. J. lippai lakos, rézműves, Arad vármegye alispánjánál feljelentette a pécskai vásárvámbérlőt, előadva, hogy amidőn 1908. évi május hó 10-én a pécskai országos vásárra ment és kirakodott, a vámbérlő, akinek ő addig csak 60 fillért fizetett, tőle 1 K vámbért követelt; majd alkudozni kezdett és 20 fillért le is akart engedni, de minthogy ő ennek a fizetésére sem volt hajlandó, a vámbéilő egy 12 K-ás rézüstöt felkapott és azzal eltávozott. Az alispán a panaszt elbírálás végett a pécskai járás főszolgabirájának kiadta.1 A főszolgabíró 1908. évi május 20-án 2258. sz. a. kelt átiratával a panaszt a pécskai járásbírósághoz tette át, azzal az indokolással, hogy a m. kir. belügyminiszternek egy 1907. évi 3329. sz. határozata értelmében a helypénz-szedések körül elkövetett visszaélések rendőri büntető eljárás tárgyát nem képezik. A kir. járásbíróság 1908 június hó 3-án 1908. B. 176. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott indítványa értelmében a bűnvádi eljárás megindítását a Bprts. 527. §-ának első bekezdése értelmében megtagadta, mert panaszolt cselekmény sem törvénnyel, sem miniszteri rendelettel kihágásnak minősítve nincs. II. Az IM. 1909. I. [137. sz. nyilatkozatában ama véleményének adott kifejezést, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült fel. III. A helypénzszedési jog bérlőjének ama ténye, miszerint a követelt helypénz ki nem fizetése miatt panaszlótól egy üstöt zálogul elvitt, amennyiben szerződése erre jogot nem ad,