Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 97 sítendő cselédbér, hanem közönséges magánjogi követelés: ezeknél fogva ki kellett mondani, hogy a kereseti követelés megbirálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 52. Öt különböző tulajdonosnak négy pásztor által külön őrzött szarvasmarhái legeltetése okából követelt kárdíjak össze nem szá­míthatók. 1909 jun. 14. 1908. Hb. 54. I. H. J. bátmonostori lakos a rendőrség útján feljelentést tett Bát­monostor község Elöljárósága előtt, előadva, hogy 1908. évi augusztus hó 10-én Sz. J, B. J.-nak és özv. Sz. J.-nének 9 drb és 2 drb, összesen n drb szarvasmarháját P. J., P. I.-nak 6 darab szarvasmarbáját, Sz. Gy., Sz. I.-nak 4 drb szarvasmarháját, végül K. I., N. I. 14 drb szarvasmarháját az ő köles­és tarlóföldjén legeltette. Kérte az eljárás megindítását és az összeg meg­jelölése nélkül a kárdíjat. A községi elöljáróság az ügyet a bajai kir. járásbírósághoz terjesz­tette be. A kir. járásbíróság 1908. évi augusztus hó 31-én 1908. B. 774. sz. a. kelt végzésével az ügyészségi megbízott indítványához képest a feljelentést «a fennforogni látszó mezőrenderi kihágás elbírálása végett» a bajai járás főszolgabírójához tette át, aki viszont az ügyet a községi elöl­járóságnak küldötte meg. A községi elöljáróság 1908. évi szeptember hó 12-én 1796. sz. a. hozott átiratában (határozatában) az ügyet hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, mert a 35 drb legeltetett marba után a kárdíjnak kiszabandó három­szoros összege 105 koronát tesz ki és így a feljelentés megbirálása az 1894: XII. tc. 97. §. értelmében a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Az ügyészségi megbízott a vád képviseletét nem vette át és a bajai kir. járásbíróság 1908. évi október hó 14-én 1908. B- 835. sz. a. kelt vég­zésével hatáskörét nem állapította meg és az ügyet a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte, egyrészt azért, mert a feljelentés tartalmából sem a károsult fél által igényelt kárdíj összege, sem az elöljáróság határoza­tában említett azon körülmény, hogy a kár érésben levő kölesben okoz­tatott, meg nem állapítható és így egyelőre az 1892:XII. tc. 109. §-ban körülírt kárdíjnak a no. §. szerinti háromszoros összegben való felszá­mítása nem indokolt. Másrészt azért, mert sem az 1894: XII. tc.-ben, sem a kíhágási büntető-törvénykönyvnek az 1894:XII. te. 100. §-a által fenntar­tott általános határozataiban nincsen rendelkezés arra, hogy a különböző tulajdonosok állatai által egy egyénnek okozott károk összegei a hatáskör megállapításánál egybefoglalhatok lennének. Térfi: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. II. 7

Next

/
Thumbnails
Contents