Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Sz. Gy. I. szenttamási lakos, mint a kisk. Sz. L. törvényes képviselője 1908. évi április hó 25-én 2699. sz. a. az ó-becsei járás főszolgabírójánál panaszt adott be E. B. szenttamási lakos ellen amiatt, hogy az utóbb nevezettnek kutyái, 13 éves L. nevű fiára, mikor az E, B. malacait a zabföldről ki akarta kergetni, rárohantak és őt megmarva, rajta az orvosi bizonyítvány szerint súlyos sebeket ejtettek. Kérte E. B.-t a Kbtk. 122. §-ába ütköző kihágás miatt megbüntetni. Az ó-becsei járás főszolgabírója 1908. évi május hó 8-án 2699 908. sz. alatt hozott véghatározatával, az ügy elbírálására magát illetéktelennek mondotta ki, mert sértett sebei 10—12 nap alatt gyógyulván, a Btk. 310. §-ába ütköző, gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségének jelenségei látszanak fennforogni; és az ügyiratokat az ó-becsei kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság az ügyet az újvidéki kir. ügyészségnek küldte meg. Az újvidéki kir. ügyészség, a nyomozás megejtése után, 1908. évi június hó 4-én 4817 908. sz. a. kelt határozatával az E. B. ellen a Btk. 310. §-ába ütköző vétség miatt folytatott nyomozást megszüntette és a fennforogni látszó, testi épség elleni kihágás elbírálása végett az iratokat az ó-becsei járás főszolgabírójához rendelte áttenni arra való tekintettel, hogy nem állapítható meg, hogy a sértést kinek a kutyája okozta. A főszolgabíró az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Az IM. 1908. I. 1912 2. sz. nyilatkozata szerint ebben az ügyben a hatásköri biióság ítélkezése alá tartozó hatásköri összeütközés fel nem merült. III. A kir. ügyészséget az 1871. évi XXXIII. tcikk az igazságszolgáltatás körül az állam közérdekeinek az ezen törvény által meghatározott ügyekben való képviseletére rendelt intézményként szervezte. Mint egységes szervezettel biró és az idézett törvény 5. §-a szerint a biróságtól független közhatóság a kir. ügyészség a birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891: XVII. tc. 2. §-a értelmében külön közvetlen felügyeleti hatóság alatt áll. Habár tehát a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről rendelkező 1871. évi VIII. tc. 2. §-a a kir. ügyészség tagjait a fegyelmi eljárás szempontjából a «birák és bírósági hivatalnokok)) általános elnevezése alá vonja, ez mégsem szolgálhat alapul arra, hogy a külön szervezett és a biróságtól elválasztott kir. ügyészség bíróságnak tekintessék.