Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára II. kötet 1908-1909 (Budapest, 1910)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. fin hatásköri vitában H. L. igazgatósági tagságának van-e döntő befolyása ? e kérdést tagadóan kellett eldönteni; mert úgy a szerződés, mint az annak alapján érvényesíteni kivánt követelés teljesen független H. L.-nak igazgatósági tag voltától; H. L. a követeléssel nem mint igazgatósági tag, hanem kizárólag a szerződéssel létesített jogviszony alapján lépett fel; tehát a hatáskör szempontjából H. L.-nak csakis az az állása jöhet tekintetbe, mely állást neki ez a szerződés adott. Mindezek szerint a jelen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; mert az ipartörvény 176. §-ának rendelkezése a kereskedősegédekre is vonatkozik ; mert H. L. ama szerződés szerint, melyből a követelést származtatja, a részvénytársasággal szemben kereskedősegéd ; végül, mert e követelésnél a hatáskör szempontjából közömbös, hogy H. L. egyszersmind igazgatósági tag is volt. H. L.-nak a fenebbiek szerint megállapított kereskedősegéd voltát nem elönti meg az általa a mai tárgyaláson felhozott az az érvelés, hogy az alkalmaztatásáról szóló szerződés szerint őt az igazgatóság megválasztotta, hogy kötelességévé tétetett az is, hogy új iparvállalatok létesítésén fáradozzék, és hogy a szerződés 10 évi tartamra köttetett; mert az alkalmaztatás jellegére nézve teljesen közömbös, hogy az igazgatóságnak erre vonatkozó határozata választásnak neveztetik; mert a főnök részére új vállalatok létesítésén való fáradozás a főnök érdekében való kereskedelmi tevékenység, tehát a kereskedősegéd fogalmával éppen nem ellenkezik; mert végül a szolgálati viszony, és így annak tartama is, a kereskedelmi törvény 55. §-a értelmében, szabad egyezkedés tárgya, tehát a törvény nem zárja ki, hogy a segéddel a szolgálati szerződés bármily hosszú időre köttessék. 37. Kereskedőnek vagy iparosnak nem tekinthető vállalkozó részéről alkalomszerű tevékenységként vállalt erdőkitermelési munkánál alkalmazott erdőkerülő bérkövetelése birói útra tartozik. 1908 dec. 5. Hb. 38.