Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

72 A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG ÜGYRENDJE. IOÓ—IIO. §. rozat tervezetét; ezt követi az eldöntendő kérdés általános megvitatása, ha pedig erre szükség nincs, a szavazás. A tanácskozást és a szavazást a tanács elnöke vezeti. A tanács elnöke a tanács tagjait véleményük előadásában félbe nem szakíthatja, szavazásra bocsátás előtt azonban az ügy állását mind a ténykérdések, mind a jogkérdések feltüntetésével összegezheti. A szavazatnak mind a határozat rendelkező részére, mind indokaira ki kell terjednie. A határozat indokait illető egyes vitás kérdéseket a határozat meghozatala előtt kell eldönteni. 106. §. Az előadó után a tanácsnak az a tagja nyilvánítja szavazatát, aki rangidősb azon bíróságnak a tanácsban résztvevő tagjai között, amelyhez az előadó nem tartozik. Azután az előadó bíróságának rangidősb tagja, utána a másik bíróságnak a rangidősb tagja, majd ismét az előadó bíróságnak rangifjabb tagja s utána a másik bíróságnak rangifjabb tagja nyilvánítja szavazatát. A tanácselnök a szavazásban mindig részt vesz és utoljára szavaz. 107. §. A tanácskozás befejeztével a más meggyőződésre jutott bíró előbb nyilvánított véleményétől eltérően szavazhat mindaddig, míg az elnök a határozatot ki nem mondotta: a határozat kimondása után az ügyet újból felvenni nem lehet. 108. §. Az elnök a határozatot aszerint a vélemény szerint mondja ki, melyet a szavazók általános többsége elfogad. Ha a többség szavazata hozzáadást, kihagyást vagy módosítást kíván, ezeket a határozat tervezetében az előadó teljesíti. íráshibát az elnök is kijavíthat és a határozat lényegét nem érintő szerkezeti módosítást tehet. 109. §'. Ha a szavazatok két vélemény között egyenlően oszolnak meg, az elnök az egyik vagy a másik véleményhez járul s szavazatával a véleményt határozattá emeli. 110. §. Ha az elnök a szavazatok megoszlása esetében a különböző véleményeknek egyikéhez sem járul, a tanácskozást egyes részletkérdések szerint különítse el, s minden egyes részletkérdésre külön szavazást rendeljen. A részletkérdéseknek ily módon elkülönítése esetén azok természetes rendjük szerint, így például: az előkérdés a főkérdés előtt bocsáttatnak szavazásra. Az egyik kérdésre meghozott határozat a többiek feletti tanácskozásnak alapjául szolgál és ezt további szavazataiknál elfogadni kötelesek azok a szavazók is, akik az alaphatározathoz nem járultak. Az egy ügyre vonatkozó valamennyi elkülönített kérdést ugyanannak a tanácsnak kell eldöntenie.