Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára I. kötet (Budapest, 1909)

A HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. BEVEZETÉS.* M. i. Alkotmányunknak egyik alapvető tétele, hogy mindegyik ága az államhatalomnak a törvényesen megállapított hatáskör korlátai között teljesítse feladatát. Nemcsak az államhatalom kellő egyensúlyának, de a közszabadságnak az érdeke is megköveteli, hogy egyik hatalmi ág a másiknak törvényesen biztosított önálló hatáskörébe ne avatkozzék. A birói alaptörvény, az 1869: IV. t.-cikk 1. §-a is kimondja, hogy sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak. Az egyes hatóságok, a bíróság, a közigazgatási hatóság és a közigazgatási bíróságok hatáskörének meghatározása mindenütt bonyolult és nagyszámú szabályba van foglalva ; nálunk azonban, ahol igen sok büntetőjogi és magánjogi ügy van a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalva, és ahol a közigazgatási bíróság hatásköre is tüzetes felsorolással (taxatíve) van az 1896: XXVI. t.-cikkben meghatározva, különösen nagy számban fordulnak elő oly hatásköri szabályok, amelyek nem lévén szabatosan megalkotva, nehezen kezelhetők és így igen gyakran merülnek fel hatásköri összeütközések vagy úgy, hogy egyik hatóság sem akar az ügyben eljárni, vagy pedig úgy, hogy ugyanazt az ügyet több hatóság akarja a maga hatáskörébe vonni. Más államok féltékeny gonddal, intézményes biztosítékkal veszik körül az államhatalmi szétválasztás megállapított rendjének sérhetetlenségét; a legtöbb államban független bírói testület a bírói eljárás biztosítékaival vértezetten őrködik afölött, hogy se a bírói hatalom ne ragadja magához a közigazgatás körébe tartozó ügyeket, se a végrehajtó hatalom ne törjön be a bírói területre. Nálunk ez az őrködés politikai testületre, (a kormányhatalom legfőbb szervére: a minisztertanácsra van bízva. * A gróf Andrássy Gyula m. kír. belügyminister részéről a képviselőházban 1907 október 16-án benyújtott törvényjavaslat általános indokolása. Térfi : Hatásköri bíróság. Hatásköri szabályok 1