Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
92 — Szabadalom. Védjegy — akkor is figyelembe kell venni, ha a felek azokra nem hivatkoztak (81.588/1914. K. M. számú rendelet 75. §). Az újdonság hiányára alapított keresetnek jogalapváltoztatás címén való elutasítása tehát nem foghat helyt akkor sem, ha a szabadalmat megtámadó fél csak később előkészítő iratában hozza fel azt a kifogást, hogy a kérdéses szabadalom tárgya iparilag nem értékesíthető találmány és így szabadalmazás alapjául emiatt sem szolgálhat (XV. 350.). A szabadalom kihasználására kötött megállapodásnál, ha a szerződés nem tartalmaz intézkedést az iránt, hogy a hasznosító fél mikor tartozik megkezdeni a szabadalom gyártását és forgalombahozását, szükség esetén a teljesítés idejét a bíróság határozza meg a méltányosság szerint (C. IV. 4529/1940.). A szabadalom ipari kihasználásának elmulasztásáért az, aki az ipari kihasználásra kötelezettséget vállalt, kártérítéssel tartozik, ha valószínű az, hogy a szabadalom ipari kihasználása útján nyereséget lehetett volna elérni (XVI. 611.). A szabadalom kihasználására kötött szerződésnek a kihasználó által történt megszegése folytán, a kihasználás elmaradása miatt követelt kártérítésre is áll, hogy anyagi jogszabályaink értelmében elmaradt nyereség megtérítését csak annyiban lehet igényelni, amennyiben a dolgok természetének rendje szerint, vagy tekintettel a fennforgó különös körülményekre, nevezetesen a tett intézkedésekre a nyereség valószínűséggel várható volt, vagyis, ha megállapítható, hogy pl. a kérdéses készülék gyártása és forgalombahozatala útján a valószínűség szerint nyereség lett volna várható (C. IV. 4529/1940.). Az 1895 :XLI. tc. 3. §-a értelmében a védjegy törlése abból az okból is elrendelhető, mert az egy, már korábban hasonló árunemre belajstromozott s még oltalom alatt álló védjegyhez annyira hasonló, hogy a két védjegy közötti különbség a közönséges vevő által csak különös figyelem mellett volna észrevehető (XIV. 21.). Abban a kérdésben, hogy vájjon az áruvédjegyek között van-e olyan hasonlóság, ami azokat összetéveszthetőkké teszi, a Kúria azt tartja szem előtt, hogy vájjon a közönséges vevő a különbséget csak különös figyelem mellett veheti-e észre. Nem találta összetéveszthetőnek a Kúria azokat az áruvédjegyeket, amelyek mindegyikén kalász szerepelt, az egyiken azonban több kalász volt és azok elhelyezése, elrendezése szembetűnően más volt s az egyik védjegyen a kalász nőalakkal volt elhelyezve, míg a másikon a nőalak hiányzott (XV. 332.). A gyógyszerekre és gyógyszerkülönlegességekre már beje-