Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

82 — Szerzői jog — hogy a köztudatbament operettcím filmváltozatának szövegét nem a felperes írta. Figyelemmel volt a Kúria ennél a határozatánál arra is, hogy a mozgófényképészeti mű forgalombantartásának engedélyokirata szerint a mű játszási engedélye már vége felé járt, amikor a szövegíró keresetével fellépett (XIV. 893.). A Szjt. 6. §-a 10. pontjának kivételt alkotó szabálya értelmében a törvény védelme alatt álló műnek akár más, akár ugyanabban az alakban történő felhasználása nem tekinthető a szerzői jog bitorlásának abban az esetben, ha a felhasználás olyan lényeges változtatásokkal és hozzáadásokkal történik, amelyek az utánképzésnek új, eredeti jelleget adnak. Minden szellemi terméknek az ilyen jellegű felhasználása átvesz valamit a felhasznált műnek a tartalmából, mert a szellemi munka minden sajátossága a műalkotás tárgyában és tartalmában nyilatkozik meg, a felhasznált és az új műnek tartalmából tehát a dolog természete szerint valaminek szükségképen egyeznie kell s e nélkül felhasználásról szó sem lehet (XV. 63.). Az általános ismeretek alapján is kétségtelen az, hogy drámai művekben az írói alkotásnak lényege nem az események röviden összefoglaló történetnek magában véve színtelen kivonata, hanem a felfogásnak és feldolgozásnak az a sajátszerű módja, ahogyan az események a cselekmények szervessé idomított összefüggésében, bonyodalmaiban, valamint a személyek lelki küzdelmeinek és válságainak ábrázolásában drámai jelleget öltenek (XV. 63.). Az a körülmény tehát, hogy a korábbi színmű felhasználásával készült új mű meséje egyezik, önmagában nem szolgálhat alapul a szerzői jogbitorlás megállapítására (XV. 63.) Nem állapított meg szerzői jogbitorlást a Kúria abban az esetben sem, amikor a két színmű egyes mozzanatai — pl. alapötlete — egyeznek ugyan, de új meseszövésben és más feldolgozásban kerülnek egymással kapcsolatba, vagy amikor egyes olyan jelenetek átvételéről van szó — a miniszter fogadása —, amelyek általánosságuk miatt nem minősíthetők egyéni alkotásoknak (C. I. 3459/1941.). A kőnyomatos hírlaptudósító újság híranyagának más hírlapban való megjelenése előtt történt engedély nélküli átvétele a Szjt. 6. § 7. pontjában meghatározott szerzői jogbitorlást kimeríti (XV. 909.). Azt a kérdést, hogy a hírlaptudósító vállalatoknak hírlapok részére összegyűjtött közleményei valamely hírlapban megjelenésük után a tudósító engedélyének megszerzése nélkül mennyiben vehetők át más hírlapba, a Szjt. 6. §-a 7. pontjának rendelkezése