Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Alapítvány 77 folyólag ez a teljesítés és annak elfogadása nem szolgálhat ala­pul az utólagos jóváhagyás hallgatólagos megtörténtének a meg­állapítására (XV. 866.). A visszacsatolt felvidéki területen már a visszacsatolás előtt működött Szlovák Biztosító Rt. céget — amelynek székhelye Pozsonyban van — Magyarországon a 9000—1938. M. E. számú rendelet 2. §-a szerint kirendelt képviselő —, aki a vállalat cégét akként jegyzi, hogy a vállalat cégéhez a „felvidéki képviselet" toldatot fűzi — csak a rendelet 5. §-ában meghatározott jogkör­ben képviseli, a szolgálati viszonyból eredő követelések iránt indított perben ellenben a vállalat képviseletére nincs jogo­sítva (XV. 386.). A részvénytársaságot a 9000/1938. M. E. számú rendelet 5. §-ában fel nem sorolt perekben ugyanis a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolt felvidéki területen az 5600/1939. M. E. számú rendelet folytán 1939. évi június hó 15-én hatályba lépett K. T. 186. §-a értelmében az igazgatóság hivatott képviselni. A bizto­sító vállalat felvidéki képviselője útján történő perbevonás tehát szabálytalan (XV. 386.). Arra nézve, hogy a törvényes képviselői, vagy gyámi minő­ségben tett váltójogi nyilatkozatoknak miképen kell szólniok, sem az 1877 :XX. tc. 20. és 113. §-a, sem a váltótörvény különös intézkedéseket nem tartalmaz. Ebből következik, hogy a magán­jognak a képviseletre vonatkozó általános elvei a kiskorúak nevében tett váltónyilatkozatok kiállításának a módjára nézve is alkalmazandók. Ilyen váltónyilatkozat kiállítása tehát akár a képviselő nevének és képviselői minőségének kitétele mellett, akár enélkül, pusztán a képviselt nevének aláírása által is tör­A halálesetre szóló jogügyletekben foglalt alapítványrende­lés alaki kellékeire nézve az 1876:XVI. tc. rendelkezései az irány­adók. Ehhez képest az alapítvány, amelyet az örökhagyó vég­rendeletében kíván létesíteni, nem jön létre, ha a végrendelet és az abban foglalt halálesetre szóló alapítványi ügylet érvény­telen. Így az ilyen alapítványnak jogi személyisége sincs (XV. 908.). Ez azonban nem akadálya annak, hogy a Közalapítványi Ügyigazgatóság az érvénytelen végrendeletben létesíteni szándé­kolt közérdekű alapítvány képviseletében kártérítési pert indít­son a közjegyző ellen, akinek az eljrása a végrendelet érvényte­lenségének az oka volt (XV. 922.). ténhetik (XV. 372.). 13. Alapítvány

Next

/
Thumbnails
Contents