Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Cselekvőképesség. Törvényes képviselet — 75 hogy feleségét kárpótolja, amiért az a házasságkötés folytán elvesztette a külföldi államtól járó özvegyi nyugdíját (XIII. 1021.). A perbeli cselekvőképesség hiányát a bíróság hivatalból vizsgálja s a Kúria hivatalból feloldotta az ítéletet, amikor a peradatokból arra merült fel gyanú, hogy valamelyik peres fél nem cselekvőképes, pl. a magát jelekkel megértetni nem tudó siketnéma s a ténymegállapító bíróságok ezt a kérdést nem részesítették megfelelő tárgyalásban (XIV. 336., 820.). A H. T. 87. és 127. § és az 1885. évi VI. tc. 1. §-a tartalmának egybevetéséből következik, hogy a H. T. 127. §-a szerint cselekvőképtelen házastársnak alperesi minőségben nincs perképessége, vagyis nincs perbeli jogképessége, tehát az ily cselekvőképtelen hitvestárs a bontóperben alperesi minőségben fél egyáltalán nem lehet még törvényes képviselője útján sem. Közömbös az, hogy az alperes az ellene indított bontóper valamelyik szakában, vagy azt megelőzőleg vált-e elmebeteggé (XIV. 494.). Az államkincstár nevében beadott jogorvoslati beadványnál nem állapította meg a Kúria a szabályszerű képviselet hiányát akkor sem, amikor a beadványt a kincstár képviseletére hivatott kincstári főügyész csak a saját nevében írta alá (XVI. 517.). A csődbejutott közadósnak semmiféle olyan perben nincsen perbeli cselekvőképessége, amely a csődtömeget általában érinti (XVI. 481.). Az állandóvá kifejlődött bírói gyakorlat szerint a szervezetlen volt úrbéreseket, amennyiben valamennyien személyesen perben nem állanak, olyan tárgyú perekben, amelyek az úrbéri rendezés folytán nekik jutott közös ingatlanokra, vagy ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak, a községi bíró, vagy a volt úrbéresek közgyűlése által erre a célra kijelölt egy vagy több úrbéres van hivatva képviselni. A szervezetlen úrbéresek képviseletében fellépő egyének képviselői minőségük törvényessége tehát attól függ, hogy a szabályszerűen összehívott közgyűléstől kaptak-e szabályszerű meghatalmazást (XIII. 928., C. V. 2256— 1941.). A volt úrbéresek szervezetlen összességének közgyűlése egy öttagú bizottságnak érvényesen adhatott megbízást az úrbéres vagyon visszakövetelésére (XV. 974.). Abban a kérdésben, hogy valamely szerzetesrend által kötött jogügylet milyen jóváhagyásra szorul, a 907. sz. elvi határozat értelmében a szerzetesrend szervezeti szabályait (statútumait) kell irányadóul venni s azok a korlátozások, amelyek a szerzetesrend statútumaiban foglaltatnak, harmadik személyekkel szemben is hatályosak, tekintet nélkül arra, hogy a hárma-