Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Jogképesség — 60 nincs, következéskép a kir. kincstár, mint az említett cég tulaj­donosa, a felperes kárkövetelése szempontjából a kir. kincstár­ral, mint a felperes munkaadójával azonos személynek tekin­tendő. Az üzemi balesetet szenvedő kikötői alkalmazott tehát a kincstárral szemben is csak akkor érvényesíthet az 1927:XXI. tc. 90. §-ában meghatározott kárigényt, ha az alkalmazottak különös gondatlanságát igazolja (XV. 885.). A K. T. 210. §-a szerint azok a külföldi részvénytársaságok, amelyek üzleteiket a magyar szent Korona országaiban saját cégük alatt fiókintézet, vagy ügynökség által folytatni kívánják, kötelesek cégüket annál a kir. törvényszéknél bejegyeztetni, melynek kerületében fiókintézetet, vagy ügynökséget felállítani szándékoznak. A K. T. 211. §-ának 2. pontja szerint az itteni üzlet folytatására szánt tőke a belföldön helyezendő el, a 213. §-a értel­mében pedig a belföldi üzletekről külön könyvek vezetendők, végül 214. §-a előírja, hogy az itteni üzlet külön mérlege a kir. törvényszéknél bemutatandó. Ebből az következik, hogy ha jog­szabály a külföldi részvénytársaság itteni fióktelepének műkö­dése alapjául külön alapot és külön szervezetet létesít, sőt ezt a K. T. 219. §-a szerint büntető következményekkel is biztosítja, annak harmadik személyekkel szemben külön jogalanyisága is van. A külföldi cég itteni bejegyzett fióktelepének perképessége szempontjából a fióktelep által indított perben nem is vizsgál­ható az a kérdés, hogy a fióktelep a cégbejegyzés alkalmával eleget tett-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a Kt. előír és hogy a fióktelep ezidőszerint a Kt. 210—214. <j>-aiban előírt módon működik-e. Ha ugyanis sem harmadik személyeknek a K. T. 217. §-a értelmében előterjesztett kérelmére, sem a cégbíró­ságnak 68.300/1914. I. M. sz. rendelet 32. §-a értelmében való eljárása útján a törlés iránt nem történt intézkedés, akkor azok a következmények, amelyek a kereskedelmi társaság megalaku­lásához és a cégbejegyzéshez fűződnek, alkalmazandók (XV. 510.). Abból, hogy az 1930 :V. tc. 13. §-a szerint a korlátolt felelős­ségű társaság létre jöveteléhez a cégjegyzékbe bevezetés is szük­séges, s hogy azok, akik a bejegyzés előtt a társaság nevében eljártak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, csak az követ­kezik, hogy a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettségek a társa­ságot önmagában véve nem terhelik ugyan, de utólagos hozzá­járulás esetében — és pedig akár kifejezett, akár ráutaló tények­ből következtethető elfogadás esetében — a társaságra is kötele­zővé válnak (XV. 599.). Az 1939 :IV. tc. 12. §-a szerint zsidónak nem lehet adni ható­sági engedélytől függő oly hasznothajtó jogosítványt, amelynek

Next

/
Thumbnails
Contents