Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

66 — Előző állapot helyreállítása — telenítése folytán a Kúria azt a jogszabályt alkalmazta, hogy az előbbi állapot, amennyiben az ajándék tárgya megvan, természetben való visszaszolgáltatással állítandó helyre; miután azonban a kényszer adott esetben arra vonatkozott, hogy az ajándékozó feleség a saját családjától megvásárolt ingatlant nem egészben irattá a saját nevére, hanem felerészben a férjére irattá, a Kúria az előző állapotot nem a tényleges telekkönyvi állapot (tkvi rdts 148. §-a) helyreállítása folytán állította helyre, hanem az összevont jogügylet folytán akként, hogy az egész ingatlant — miként ez lelki kényszer hiányában történt volna —, egyedül a feleség javára telekkönyveztette (XIV. 793.). A jászkun házastársak között a közszerzeményi ingatlan felerészének a férjre történt ingyenes átruházásának tévedés címén történt hatálytalanítása esetén, amelynek folytán a feleségnek arra lett volna igénye, hogy az ingatlan felérészének saját nevére való visszaírását követelje, a Kúria az előző állapotot, az annál kevesebb jogot érvényesítő kereseti kérelemnek megfelelően, akként állította helyre, hogy a feleségnek a földben fekvő summából egy örökrészt ítélt meg (XV. 226.). A joghatályt nélkülöző ügyletek érvénytelenítése iránti kérelemben az előző állapot helyreállítása iránti kérelem bennfoglaltnak tekintendő (XV. 284.). Az előző állapot visszaállításánál jogszabály, hogy mindegyik félnek vissza kell kapnia kamataival együtt mindazt, amit a szerződésre szolgáltatott (XV. 2.). Az előző állapot helyreállításánál a visszaszolgáltatási kötelezettségnek a jó- vagy rosszhiszeműségre tekintet nélkül kell megtörténni. (XV. 2.). Nincs helye annak a kérelemnek, hogy az adásvételi szerződés hatálytalanítása folyományaként elrendelt előző állapot helyreállítása esetén a vételár kamata és az ingatlan elvont haszna egymással számadás nélkül kiegyenlítettnek vétessék (XV. 2.). A hatálytalanított szerződéssel teljesített fizetések visszatérítésénél közömbös az, hogy a fizetés a vételártőke, vagy annak kamata volt-e, mert a visszatérítés szempontjából a kamat is olyan pénztartozásnak minősül, amely után a használati egyenérték, vagyis a törvényes kamat megtérítendő. Alaptalan tehát az a panasz, hogy a visszatérítési kötelezettség meghatározásánál a bíróság tulaj donképen kamatos kamatot ítélt meg (XV. 2.). A bírói gyakorlat szerint a gazdasági albizottság jóváhagyásának hiányában hatálytalanított haszonbérleti szerződésnél a haszonbérbeadó által kapott, illetve kikötött haszonbérrel a haszonbérlő által húzott hasznokat kiegyenlítettnek veszi s így