Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

54 — Tévedés. Megtévesztés — tekinthető jogellenesnek akkor sem, ha az az ellentétes állásponton lévőnek engedékenységre hangolása végett történik. Az örökösöknek az egyességet kötő hagyományossal szemben tett az a kijelentése, hogy az egyesség visszautasítása esetén őt a hagyományosoknak egy olyan csoportjába fogják sorozni, ami rá nézve még kedvezőtlenebb helyzetet teremt, nem jogellenes magatartás, mert az örökösöknek joguk volt a végrendeletet értelmezni és állást foglalni abban a kérdésben, hogy a hagyományos melyik csoportba tartozik (XIV. 964.). A bűnvádi eljárás miatt külföldön szökésben lévő nagykorú gyermek, akit apja az anyagi támogatás megvonásának kilátásbahelyezésével bírt rá a kötelesrészbe beszámítandó összeg egyességi rendezésére — azért nem hivatkozhatik fenyegetésre, mert az apa nem volt köteles nagykorú és nem keresetképtelen gyermekének tartásdíjat fizetni, a tartásdíj megvonásának kilátásbahelyezése tehát nem volt jogellenes (XV. 545.). A munkaadónak az a kijelentése, hogy elbocsátja alkalmazottját, ha bűnvádi feljelentést tesznek ellene, nem szolgálhat alapul az alkalmazott és a károsult harmadik személy között a feljelentés mellőzése érdekében megkötött bírói egyesség hatálytalanítására, ha nincs igazolva, hogy a munkaadó a fenti kijelentést a károsult harmadik személlyel egyetértve, az ő érdekében, abból a célból tette meg, hogy ezáltal az alkalmazottját az egyesség megkötésére rávegye (C. III. 4792/1940.). A kényszer hatása alatt kötött bírói egyesség ezen a címen nem perújítással, hanem új keresettel támadható meg (XV. 537.). A kizsákmányoló ügylet sui generis ügylet lévén, ennek szabályait kényszerhelyzet kihasználása esetén sem lehet a tiszta ajándékozásra alkalmazni (XIV. 793.). A kényszer címén lefizetett összeg visszakövetelésével szemben a hitelező jogszerűen hozhatja fel azt a kifogást, hogy az adós azt az összeget, melyet kényszer útján hajtott be tőle, az anyagi jog szabályai szerint egyébként is megfizetni köteles (XIV. 1035.). Nincs helye a jogügylet kényszer címén való megtámadásának, ha a kényszerített fél lemondott a megtámadás jogáról. A bírói gyakorlatban kialakult jogszabály szerint, aki a kényszerhelyzet megszűnését követő huzamos idő alatt nem érvényesíti megtámadási jogát, arról a jogról lemondottnak tekintendő (XIV. 466.). 8. Tévedés. Megtévesztés A megtévesztés, mint a szerződési nyilatkozat megtámadására alapul szolgáló körülmény, csak akkor foroghat fenn, ha az