Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Tiltott ügylet esetei — 39 Az örökös jogosult az örökséget a hitelező érdekeire való tekintet nélkül vissza is utasítani. Ennek az állásfoglalásnak a helyességét az sem érintené, ha hasonló esetekben a büntető bíróság az örökség visszautasítását az 1932: IX. tc. 1. §-ába ütköző hitelsértés bűntetteként minősítette volna is, mert az ily határozatok a polgári perben nem kötelezők s mert a kielégítési alapul szolgáló vagyon elvonásáról ilyen esetben azért sem lehet szó, mert a hagyatéki vagyont a hitelező adósa a visszautasítás folytán egyáltalában meg sem szerzi s így az a hitelező részére kielégítési alapul sohasem szolgált (XV. 778.). Nem lehet a hitelező kijátszására irányuló szándékra következtetni abból a körülményből, hogy az adós az átértékelési határidő lejárta után köt az egyik hitelezőjével olyan megállapodást, amely a tartozás átértékelését szabályozza. Az 1928 :XII. tc. ugyanis csak arra szabott záros határidőt, hogy az átétrtékelés iránti igényt bírói úton meddig lehet érvényesíteni, nem zárja ki azonban az átértékelésnek magánjogi ügylettel való rendezését — elismerését — a törvényben meghatározott záros határidő után sem (XIV. 60.). Jó erkölcsökbe ütközőnek minősítette a Kúria az ítélkezési gyakorlatban előfordult alábbi ügyleteket is: az ügynöki alkalmaztatási szerződésnek azt a kikötését, amely az ügynöknek 5 százalékos megtérítést biztosít, hogy abbói az üzletszerés megkönnyítése céljára a vevőcégek alkalmazottait megvesztegethesse (XVI. 177.); a kijárást, amely személyes összeköttetéseknek a földművelésügyi minisztertől külföldi kiszállításokra vonatkozó engedély kieszközlése érdekében díjazás ellenében való érvényesítésében állott (XV. 900.); összeköttetéseknek hatósági engedély megszerzése céljából, vagyoni ellenérték fejében való kihasználása abban az esetben is a jó erkölcsbe ützközik, ha a döntésre hivatott hatóság elhatározásának a befolyásolása egyébként megengedett úton elért meggyőzéssel történik és ha a közbenjáró egyén egyébként hivatva volt a vidéki gazdaságkereskedelemnek arra érdemes tényezőit t erkölcsi támogatásban részesíteni s így közbenjárása nem is volt a döntésre hivatott hatóság illetéktelen befolyásolásának tekinthető (XV. 900); az adásvételi ügylet hatósági jóváhagyásának kieszközlése végett díjazás ellenében történt közbenjárást; a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó törvények érteimében a közérdekű földbirtokpoltikai célok elérésére s nevezetesen az államot illető elővásárlási vagy megváltási jogok gyakorlása végett az illetékes hatóság csupán köztekintetekből vizsgálja felül a hozzá be-