Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

36 — A jogszabályok területi és időbeli Jiatálya — M. E. sz. rendeletnek 2. §-a tehát, amely a munkavállalóra kedvezőbb jogszabályok alkalmazását írja elő, az említett jogszabályoknak 1939. évi június 15-én történt hatályba lépése előtt megszűnt szolgálati viszonyra nem alkalmazható, mert a rendelet nem tartalmas oly rendelkezést, amely a magyar jogszabályok hatályba lépése előtt már megszűnt jogviszonyra a régi — 1938 november 2-án hatályban volt — jogszabályokkal szemben az esetleg kedvezőbb magyar jogszabályok alkalmazását írná elő (XV. 253.). Az 5400/1939. M. E. számú rendelet 2. §-ában foglalt azzal a rendelkezéssel, amely a törvényes felmondási idő tartamára a visszacsatolt területen 1938 november 2-ikán hatályban volt jogszabályok alkalmazását írja elő, ha ezek a munkavállalóra kedvezőbbek, a törvényhozásnak az az akarata jut kifejezésre, hogy a munkavállaló az anyaországhoz való visszacsatolás által ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint amilyent neki a visszacsatolt területen érvényben volt jogszabályok biztosítottak. Amennyiben tehát a munkavállaló ugyanabból a munkaviszonyból folyólag akár egy keresetben, akár több keresetben több követelést érvényesít, a követelés minden egyes tételénél külön-külön vizsgálandó, hogy az egyes tételek elbírálásánál a munkavállalóra a két jogrendszer közül melyik a kedvezőbb jog, és a követelés eszerint bírálandó el. Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet szabályai tehát csak a végkielégítésre vonatkozó igényre alkalmazandók, míg az ugyanabból a jogviszonyból származtatott remunerációra, útiátalányra, forgalmi jutalékra és társadalombiztosítási díj megtérítésére irányuló igény az erészben kedvezőbb csehszlovák jogszabályok figyelembevételével bírálandó el (XIV. 898.). A házastársak vagyonjogi viszonyait — ellenkező megállapodás hiányában —, a házasságkötés helyén és idejében fennálló jogszabályok szerint kell elbírálni. Az Erdélyben 1920-ban kötött házasságból eredő közszerzeményi igény elbírálásánál az O. P. T. K. rendelkezései az irányadók. A 740/1942. M. E. számú rendelet, amely 1942. III. 1-től kezdődően Erdélynek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területén hatálybaléptette a magyar magánjog szabályait, 6. §-ában úgy rendelkezett, hogy ha a házasságot a rendelet hatályba lépése előtt kötötték meg és a házastársak között a hatályukat vesztő jogszabályok értelmében szerzeményi közösség nem áll fenn, a házastársak között szerzeményi közösség a magyar jogszabályok hatályba lépése következtében nem keletkezik, hacsak a házastársak másként nem rendelkeznek (XVI. 584.). Abban a kérdésben, hogy a közszerzeményi igény elbírálá-