Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Hozomány — 231 A hozományra a férj a házasság és átadás által kezelési és haszonélvezeti jogot nyer (XV. 171.). A hozományi pénzen vett ingatlanok a férj tulajdonába mennek át és azok a férj hitelezői által le is foglalhatók (C. V. 4327/1940.). A pénzhozomány kezelése tekintetében a férj nem köteles megjelölni a hozomány felhasználásának célját (C. III. 745/1940.). Anyagi jogunk értelmében a készpénzhozománnyal a házasság fennállása alatt a férj szabadon rendelkezik, azt tehát kölcsön is adhatja (C. V. 5273/1940.). Jogszabály, hogy a hozomány kiadandó, illetve megtérítendő, ha a házasság jogilag megszűnt. Ez esetben a hozomány kiadása iránti követelés azonnal esedékessé válik (XV. 453.). A hozomány törvényszerű rendeltetését (a házassági terhek megkönnyítése) addig tölti be, amíg a házassági kötelék fennáll. Amikor tehát a házasság megszűnik, ugyanakkor elesik a hozomény létalapja is, vagyis a hozomány megszűnik hozomány lenni és beáll a visszaadási kötelezettség, illetve a visszakövetelési jog. Ez utóbbi tehát (más eltérő megállapodás hiányában) csak akkor áll be, ha a házasság 1. halál, 2. holttá nyilvánítás, 3. a házasság jogerős bírói felbontása, vagy 4. érvénytelenítés útján megszűnik (XV. 171.). E jogszabály alól csak látszólag kivétel az az eset, amikor a férj csődbe esik és amikor a Cst. 14. §-ának kifejezett rendelkezése folytán a közadós elleni minden követelés a csődtömeg irányában lejártnak tekintendő. Az a körülmény, hogy a csődeljárás rendszerint a közadós vagyonjogi alanyiságának megszűnését vonja maga után, megokolttá teszi azt, hogy a nő a hozomány visszakövetelési jogát a csődtömeggel szemben akkor is érvényesíthesse, amikor a házasság, ezzel együtt a hozomány törvényszerű rendeltetése még nem szűnt meg. De ez a kivétel azért csak látszólagos, mert a visszakövetelési jog sikeres érvényesítése útján visszaszerzett hozományra nézve a házasság további fennállásáig a haszonélvezeti jog újból a férjet illeti meg, mivel a csőd a házastársak egymás közötti viszonyában változást nem idéz elő (XV. 171.). A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásra a Cst. 14. §-a még a hasonszerűség elvénél fogva sem terjeszthető ki azért, mert az utóbb említett eljárásnak nemcsak a hitelezők érdekének megfelelőbb biztosítása a célja, hanem az is, hogy az önhibáján kívül válságos anyagi helyzetbe jutott jóhiszemű adós eddigi tevékenységét a lehetőség szerint zavartalanul folytathassa. Az a kérdés tehát, hogy a házasság fennállása alatt a férj ellen lefolytatott kényszeregyezségi eljárásban nem érvényesített ho-