Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

220 — Közszerzemény — támasztott kereseti igény tehát, amíg a házasság jogerősen felbontva nincsen, időelőtti (XIII. 926.). A közszerzemény megítélése és megállapítása iránt indított perben a közszerzeményi vagyonmérleg felállításánál a hiányzó különvagyont hivatalból kell számításba venni, mert enélkül a leszámolás nem eszközölhető (XV, 152., 384.). Nem lehet tehát a kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek tekinteni, ha a bíróság a közszerzemény iránti perben hivatalból, kérelem nélkül intézkedik az alpereseket megillető különvagyon megtérítése s a közszerzeményi jussként megítélt ingatlanjutalékra a különvagyon jelzálogjogi bekebelezése iránt (XV. 152.). 3. Adósságok és a közszerzemény A különvagyon rendes közterhei és az annak rendes fenntartására fordított kiadások nem tekinthetők különadósságoknak, ezeknek kifizetéséből tehát, ha csak azok fedezésére a házastársak valamelyike nem a különvagyonát használta fel, megtérítési igény nem származik (XIII. 1027.). A különadósságoknak a különvagyon igénybevétele nélkül történt kifizetése s az ezáltal előállott vagyongyarapodás közszerzeményi értékként veendő számításba (XIII. 1027.). Ali ez a szabály akkor is, ha a különadósságot a különvagyonnak a házasság alatt befolyt jövedelméből a másik házastárs tudtával és hozzájárulásával fizették ki, mert a házastárs tudomása és hozzájárulása erre irányuló külön akaratnyilvánítás nélkül nem egy jelentőségű a házastársnak az adósságok kifizetéséből eredő megtérítési igényéről való lemondással (XIII. 1027.). A házastárs ékszereire a házasság alatt felvett kölcsön visz^ szafizetése annak a bizonyítása nélkül, hogy a kölcsön a házastárs különadósságának fizetésére fordíttatott, nem ad közszerzeményi és így megtérítési igényt (XIII. 987.). Az első házasságból származott leányoknak a második házasság tartama alatt kiházasításul adott összegek csak abban az esetben hagyhatók a közszerzeményi elszámolásnál, mint a közszerzeményből a házastársak által közösen felhasznált értékek figyelmen kívül, ha igazolva van, hogy ezek a juttatások a második asszony hozzájárulásával történtek (XV. 211.). Egymagában abból a körülményből, hogy a második asszony a juttatásokról a családi kapcsolatnál fogva tudott, nem lehet hozzájárulásra következtetni (XV. 211.). Minthogy a bérlőtársaság megalakítása az örökhagyó férjnek olyan gazdasági ténykedése, amelynek célja a dolog termé-