Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

218 — Közszerzemény — és állaga a házasság tartama alatt miképpen változott (XV. 469., 508.). Az anyagi jog értelmében a közszerzemény megállapításánál a különvagyon elidegenítése esetében nem a házasság megkötésekor vagy a háramláskor, hanem az elidegenítéskor volt értéket kell számításba venni. Ezt pedig a vételár mutatja. (XIV. 67.). Egyébként a különvagyonnak a házasság tartamára eső jövedelme közszerzeménynek tekintendők. E jövedelmekkel egyenlő elbírálás alá veendők a hivatali járandóságok is, mert ezek a tőke vagyonból származó jövedelem tekintete alá esnek (XIII. 1027.). A nyugdíj is közszerzemény fogalma alá esik (XVI. 29.). Viszont a különvagyon rendes közterhei és az annak rendes fenntartására fordított kiadások a házastársak közös adósságának és nem különadósságnak tekintendők, az utóbbiak kifizetéséből tehát nem származik megtérítési igény, hacsak azok fedezésére a házastársak valamelyike nem különvagyonát használta fel (XIII. 1027.). Ha a különvagyonba a házasság tartama alatt befektetés történt, akkor ennek értéke nem a különvagyonnak, hanem a közös szerzeménynek megállapításánál jön számításba (XIV. 67.). A különvagyont képező házba a rendes fenntartás költségeit meghaladóan végzett beruházás, ha a jövedelemből történt is, a közszerzemény fogalma alá esik, ha a házasság megszűntekor meglévő vagyonszaporulatot jelent (XIII. 1027.). A közszerzemény csak a különvagyonnak a házasság tartama alatti haszonvételeire (tiszta hasznára) terjed; nem terjed ki azonban magára a különvagyont alkotó dologra, vagy a dolog puszta értékének emelkedésére (XIV. 48.). De ha a különvagyon valamely tárgyának értékemelkedése a házasság tartama alatt arra fordított munkának vagy költségnek az eredménye, ez az értéktöbblet közszerzemény tekintete alá esik. A férj különvagyonát képező s már a házasság megkötésekor fennálló cég eszmei értékében a házasság fennállása alatt történt emelkedést nem tekintette a Kúria közszerzeménynek, amikor nem volt megállapítható, hogy az értékemelkedés a házasság tartama alatt a cégre fordított munkának vagy befektetésnek az eredménye lett volna (XIV. 48.). A közszerzeményi igénynek az igény megnyílása után nyolc év mulva történt érvényesítése esetén az elszámolásnál a Kúria az igénylő fél birtokában maradt és a használat folytán értékcsökkenést szenvedett gépkocsinak a közszerzeményi igény megnyílásakori teljes értékét vette figyelembe, mert az időközi érték-