Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Alanyi jogosultság — 215 annak ellenére, hogy a tulajdonjog egyedül a feleség nevére telekkönyveztetett. Ekként az ebből befolyt vételár sem tekinthető a feleség különvagyonának (XV. 326.). Azon a címen sem lehet megállapítani, hogy a szerzés alapja a feleség vagyona volt, hogy a feleség édesapja azért mondott le jövedelmező kéményseprő iparjogáról, hogy azt a veje megszerezhesse s hogy az iparjogot ekként megszerző vőnek e jog gyakorlásából szerzett keresete fordíttatott vagyonszerzésre. Ilyen esetben ugyanis a férj az iparjoghoz nem az apósnak őreá tekintettel történt lemondása folytán jut, mert az apóst ilyen átruházási jog meg sem illetheti, másrészt az iparjog önmagábanvéve munka nélkül nem is ad jövedelmet (XV. 326.). A XIII. 882. és 926. sz. határozat szerint az állandó bírói gyakorlat értelmében a házastársaknak egyes közszerzeményi vagyontárgyak tulajdonjogára vonatkozó teljesedésbe ment megegyezése, annak közjegyzői okiratba foglalása nélkül is érvényes. A XIV. 605. sz. határozat szerint azonban ez a szabály csak a házasság felbontása után teljesített ilyen megegyezés érvényességét jelenti, egyébként az ilyen megegyezés teljesítés dacára is érvénytelen. Nem illeti meg közszerzemény azt a házastársat, aki erről a jogáról lemondott (XV. 983.). Lemondásnak tekintette a Kúria a házastársnak azt a magatartását, hogy a korábban lefolytatott közszerzeményi perben, ahol a bíróság az ingó és ingatlan vagyonra egységesen kívánta a közszerzemény elszámolását megejteni, a bíróság azért kellett, hogy a döntést kizárólag az ingóságokra korlátozza, mert a peres felek egyezően azt adták elő, hogy ingatlan különvagyonuk megvan, a többi közösen szerzett ingatlanaik pedig annyira túl vannak terhelve, hogy még a védettségi szolgáltatásokat sem képesek teljesíteni s ennek folytán a házastárs kijelentette, hogy az ingatlanokat a közszerzeményi megosztásba, ill. az elszámolásba belevonni nem kívánja. A szóbanlévő ingatlanokból járó közszerzeményi jutalék megítélése iránt e házasfél által később megindított újabb keresetet a Kúria tehát elutasította azon címen, hogy a korábbi perben a fél lemondott az ingatlanra érvényesíthető közszerzeményi igényéről (XV. 983.). Ha a házastársak a szülők házában és vagyonában hasznosítják munkaerejüket, részesedésüknek külön kikötése nélkül nem követelhetnek részt abból a többletből, ami a szülők vagyonában — bár az ő közreműködésükkel — előállott (XIII. 775.). A férj letartóztatása és szabadságvesztésbüntetése nem szünteti meg a szerzeményi közösséget (XVI. 29.). Az állandó bírói gyakorlat értelmében a házasságon kívüli