Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

208 — Házastársak közötti ügyletek — 22. Házastársak közötti ügyletek Az 1886. évi VII. tc. 22. §-ának a) pontja értelmében a jogügy­let érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik azon szerződé­seknél, amelyek a házasfelek, mint ilyenek közötti vagyoni vi­szonyokat szabályozzák. Ebből következik, hogy a felek között nem ebben a kötelező alakban, hanem pusztán magánokirat for­májában, illetőleg szóbeli megállapodással létesített vagyonjogi viszonyaikat szabályozó szerződéseik érvénytelenek (XIV.605.). A jogügylet érvénytelensége esetében a felhívott törvényhely utolsó bekezdésében akként rendelkezik, hogy mindegyik fél tar­tozik a másiknak azt, amit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni (XIV. 605.). Nemcsak a házastársak között kötött jogügyletek érvényes­ségéhez szükséges a közjegyzői alak betartása, hanem azon vagyonjogi szerződések érvényességéhez is, amiket a felek még házasságkötésük előtt, de a kötendő házasságuk okából és arra tekintettel kötnek (XIV. 48.). A feleség részére folyószámlahitelt nyújtó pénzintézet név­jegyzési lapjának az a tartalma, amely szerint „a számián és a letéten egymástól függetlenül és jogérvényesen rendelkezhetnek J. és J-né", nem a számlatulajdonos feleségnek az 1886:VII. tc. 21—23. §-ai alá eső valamely jogügylete, hanem a számlatulaj­donosnak rendelkezése, a bankhoz intézett utasítása, amely mint a Kt. 288. §-a alá eső kereskedelmi megbízás, amint azt a Kúria a P. IV. 5900/1937. sz. ítéletében kimondotta: meghatáro­zott külalakhoz kötve nincs. Nincsen kötve akkor sem, ha ez az utasítás a másik házastársnak a számla feletti rendelkezésre adott meghatalmazást is foglal magában, mert nem kölcsön­vételre szóló megbízás (1886:VII. tc. 23. §), hanem a meghatalma­zást kiállító házastárs részére már megadott folyószámlahitelnek csupán mikénti tényleges felhasználására vonatkozó rendelke­zési jogosultság megadása ennek a meghatalmazásnak tartalma és a folyószámlaviszony, valamint az értékpapír-letétszámla jogi természete — korlátozás hiányában — az ebben a viszonyban lebonyolításra kerülő minden ügyletre való felhatalmazást magá­ban foglal, feljogosítja tehát a férjet arra is, hogy feleségét köte­lező hatállyal lombard lekötési nyilatkozatot tehessen (XIV. 589.). A kölcsön felvételével és az ingatlanvagyon megterhelésével kapcsolatban kiállított biztosítéki okiratnak a férj által a fele­ség névaláírásával, ennek pusztán szóbeli megbízás alapján tör­tént ellátása az ügyletet érvénytelenné teszi, mert az ilyen ügy­leti nyilatkozatra a házastárs az 1886:VII. tc. 23. §-ának b) pontja

Next

/
Thumbnails
Contents