Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
184 — A házasság felbontása — /, szont a további tárgyalás eredményében a Ht. 100. § rendelkezésének be nem tartása miatt megszűnt bontóok tekintetében az ítéletben érdemileg kell dönteni. Ha tehát felperes a bíróilag elrendelt különélés után három hónap alatt nem kérte a házasság felbontását, alperes pedig, aki viszontkeresetet nem támasztott a perben, a háromhónapi határidő eltelte után tárgyalás kitűzését kéri, a bíróság a keresetet elutasító ítéletet hoz (XV. 170.). 9. A házasság megszűnésének következményei A 729. számú elvi határozat értelmében a házasság felbontásában vétlen nőt a bontó ítélettel megadott attól a jogától, hogy volt férje nevét használhassa, akkor lehet megfosztani, ha a féri nevét meggyalázta s ezzel a név viselésére érdemetlenné vált. Bekövetkezik ez akkor, ha a nő a házasság felbontása után oly botrányos viselkedést tanúsít, amelynél fogva volt férje nevének a további viselése a férj érdekeinek nyilvánvaló sérelmével járna (XV. 34.). Bár a házasság felbontása után a feleket a házastársi hűség már nem kötelezi, a szemérmetlen nyíltsággal folytatott ágyassági viszony erkölcsileg oly súlyos beszámítás alá esik, amely az érdemetlenséget megállapítja. Ilyen érdemetlenségi oknak tekintette a Kúria a feleségnek azt a magatartását, hogy egy olyan kis közös lakásba költözött egy idegen férfivel, amely csak egy konyhából állott, amelyben csak egy ágy volt s amely lakást mint házastársak vették ki s ott egymást férjnek és feleségnek szólították (XIV. 630.). A családjogból származó kötelesség, hogy a gyermek anyjának tartózkodnia kell attól, hogy a gyermekét az apa és szülei ellen gyűlöletre nevelje. Az ilyen nevelésnek ugyanis végeredményben az a célja, hogy a gyermek az apa és így a család nevét ne becsülje meg, ezzel pedig a nő férje nevét éppen a leszármazó részéről megvetésnek és meggyalázásnak teszi ki. Az alperes terhére rótt az a magatartás tehát, hogy a felperessel kötött házasságából származó gyermekéből a felperes iránt tartozó tiszteletet és szeretetet kiölni törekedett, ha való, alkalmas lehet a felperes ama a házastársak közötti jogviszonyból folyó jogának a megsértésére, hogy a neve megbecsülését követelhesse. Ez a jogsértés tehát valóság esetén alapul szolgálhat arra, hogy az alperes a névviseléstől eltiltassék (XV. 34.). Amíg a külön perben ítélettel megállapított ideiglenes nőtartásdíj biztosításának az állandó bírói gyakorlat szerint veszély esetén helye van, addig a bontóperben a Pp. 674. §-a, illetőleg a
