Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Ágytól és asztaltól különélés — 181 kikézbesítésétől számítandó. A Ht. 99. §-a alapján elrendelt ágytól és asztaltól különélésről szóló végzésnek az egyik házasfél előtt nyomban a tárgyaláson történt kihirdetése esetén reá tehát a határidő nyomban a kihirdetéskor kezdetét veszi akkor is, ha a másik házastárssal kézbesítés útján később közölték a végzést (XVI. 298.). A Ht. 100. -ában meghatározott háromhavi határidő, amint ez a 728. számú elvi határozatban kifejezésre jutott, nem perjogi, hanem a házasság felbontására irányuló jog érvényesítésére a házassági törvényben, vagyis az anyagi jogban meghatározott határidő. Ennek következtében a határidő leteltének a megállapításánál nem a perjogi, hanem az anyagi jogi szabályok az irányadók. Az anyagi jog értelmében pedig a naptárnak megfelelő számolással a hónapok szerint megállapított határidő lejár az utolsó hónap ama napjának elteltével, amely elnevezésénél vagy számánál fogva a kezdő napot közvetlenül megelőző napnak felel meg. Ha tehát a különélés idejének utolsó napjául a határozat 1939. XII. 17-ét jelölte meg, a háromhavi határidő 1940. III. 17-ével jár le. Amikor a lejárati nap ünnepre esett s a fél, mert iktató hivatal nem volt, a gyüjtőszekrénybe dobta be a kérvényét, amit azután csak másnap iktattak, a Kúria feloldó ítéletében elrendelte annak bizonyítását, hogy a fél a házasság felbontása iránti kérvényét tényleg vasárnap dobta-e be a gyüjtőszekrénybe (XV. 110.). A Ht. 99. §-a alapján elrendelt ágytól és asztaltól való különélés idejének eltelte után a felperesnek és viszontkereset esetén az alperesnek a Ht. 100. §-a értelmében joga van három hónap alatt a házasság felbontását kérni. A felhívott törvényszakaszban foglalt anyagi jogszabály szerint tehát a házasfél csak jogosítva van az említett kérelmet előterjeszteni, de annak előterjesztésére nem kötelezhető. Következéskép mellékes az, hogy az elsőbíróság a Ht. 99. §-a alapján a különélést elrendelő végzésében feljogosította, avagy felhívta-e a viszontkeresetet támasztó alperest a különélés eltelte után a Ht. 100. §-ának megfelelő kérelem előterjesztésére. (XIV. 416., XV. 512.). A m. kir. Kúriának a Ht. 100. §-ának alkalmazásával kapcsolatban kifejlődött és állandóan követett gyakorlata az ilyen kérelmet kellően előterjesztettnek tekinti akkor is, ha azt az egyik fél írásban nem is kéri ugyan, de a másik fél eziránti kérelme folytán kitűzött és a törvényben megszabott 3 hónapon belül eső tárgyaláson szóval előterjeszti (XIV. 65.). Ha a fél a házasság felbontása iránt a kérvényét a Ht. 100. §-a szerint kellő időben benyújtotta, a bíróság a bontás kérdésében akkor is érdemben határoz, ha nincs is jegyzőkönyvbe véve, hogy