Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Feldúltság — 165 utolsó bekezdése értelmében figyelembe veendők. Ezekből lehet a peres felek egyéniségére és életviszonyainak jelenségeire következtetést vonni (XIV. 87. 1023.). Tévesnek minősítette a Kúria a Táblának azt az álláspontját, hogy nem rendelte el a bizonyítást a felperes régi szerelmi viszonyaira, amelyek már elévültek s meg is bocsáttattak. Ezeknek a körülményeknek ismeretére ugyanis a feldúltság kérdésének elbírálásánál szükség van (XIV. 87.). A H. T. 80. §-ának utolsó bekezdése a feldúltság kérdésében a súlypontot a felek egyéniségére helyezi. Már pedig a vétkes fél egyéniségének megítélése szempontjából egészen közömbös, vájjon cselekményét a másik házastárs megbocsájtotta-e vagy sem (C. III. 53/1942.). A bírói visszahívás kérelmezésével megbocsátottnak tekintendő magatartás is figyelembe veendő a feldúltság vizsgálatánál (XVI. 67.). Ha a bontóokot érvényesítő fél a bontóokul érvényesített tény meg nem állapítása miatt jogorvoslatot nem jelentett be, a kereset alapjául lefektetett tény érvényesítéséről lemondottnak tekintendő, azonban az ily tények is figyelembe veendők a feldúltság megállapításánál (C. III. 1700/1940.). Ha a házastárs a család kedvéért hajlandó volt kibékülni házastársával és őt visszafogadni, ez nem jelenti azt, hogy reá nézve nem lehet a házasságot feldúltnak tekinteni, ha a házastárs nem tért hozzá vissza s így a kibékülés nem sikerült (XIII. 395., 925.). Ha a fél a bontóperben felmerült valamely körülményt nem érvényesítette kifejezetten bontóokul törvényes képviselője útján, vagy ha csak általánosságban a már érvényesített bontóokok megalapozására hivatkozik a tényekre, vagy ha azok csak a fél személyes meghallgatása alkalmával merülnek fel anélkül, hogy a perbeli képviselő azokat kifejezetten bontóokul érvényesítette volna, mindezek a tények figyelembe veendők a feldúltság kérdésénél annak dacára, hogy bontóokul a szabályos érvényesítés elmulasztása miatt nem szolgálhatnak (XVI. 213., 238.). A feldúltság elbírálásánál a Kúria állandó gyakorlata szerint mérlegeli, hogy a peres felek bizonyított magatartása melyik fél részéről súlyosabb (XIV. 477., C. III. 3014/1940.) Ennek megfelelően a hitvesi hűség megszegésére gyanút keltő magatartást tanúsító feleségre nézve feldúltnak tekintette a házasságot, amikor a férj idegen nővel lakott együtt egy lakásban, ahol más nőket éjszakára is fogadott (C. III. 3014/1940.), s feldúltnak tekintette a férjre nézve a házasságot, aki az életközösség megszakítása után viszonyt folytatott egy idegen nővel, mivel azt állapította meg a Kúria, hogy viszont a feleség