Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Rokonokkal szembeni magatartás — 161 habár a dolog természete szerint különösen a leánygyermek nevelésére az anyának nagyobb a befolyása, a nevelés vezetése és irányítása az apának is joga és kötelessége. Sőt családfői jogánál fogva a végső és döntő szó őt illeti. A leánygyermeknek a közös hálószobában való alvása miatt éppen azért a férj csak akkor érvényesíthetne bontóokot, ha a gyermek hálóhelye iránt szülői és családfői jogánál fogva másként rendelkezett volna és ha a feleség a rendelkezés ellenére is a közös hálószobában tartotta volna a gyermeket (C. III. 2409/1939.). Bontóoknak tekintette a Kúria az Olaszországban tartózkodó édesanyának azt a magatartását, hogy ellenszegült a gyámhatósági határozatnak, amely az őnála nevelődő fiúgyermeknek a Magyarországon tartózkodó apja részére való átadását rendelte el. Az átadást elrendelő határozattal szemben minősített engedetlenséget házastársi kötelességsértésnek s bontóoknak minősítette a Kúria, mert a feleség magatartásával férjének családerkölcsi alapon nyugvó legjelentősebb érdekeit támadta meg és minden eszközt — még a teljesen alaptalan és komolytalan újrafelvételi kérelmet is — felhasznált arra, hogy a férj ezen jogának érvényesülését megakadályozza (XIV. 560.). A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. tc. 10. és 26. §-ainak egybevetéséből kétségtelen, hogy a kiskorú gyermek személye feletti felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják és ha a gyermek életpályaválasztásánál, iskoláztatásánál a szülők egyet nem értenek, az árvaszéknél tesznek előterjesztést. A szülőknek a gyermek neveltetése körüli eltérő intézkedései tehát nem vonhatók a Ht. 80. § a) pontjában írt szándékos és súlyos házastársi kötelességsértés fogalma alá (XV. 355.). p) Rokonokkal szembeni magatartás A házastárs terhére hozzátartozóinak tényei csak akkor vehetők számításba, ha azok az ő reábírására vagy megbízásából, vagy legalább is az ő tudtával, beleegyezésével, elnéző magatartása mellett történtek. Nem állapított meg tehát bontóokot a Kúria a feleség javára, aki a férj távollétében összeszólalkozott anyósával, akivel szemben az anyós akkor tettlegességre vetemedett és aki erre nyomban eltávozott a közös lakásból (XIII. 924.). Súlyos kötelességsértésnek állapította meg a Kúria a férjnek azt a bontóokul érvényesített magatartását, hogy amikor ő utólag értesült arról, hogy a menyét és annak édesanyját távolléte alatt az atyja minősíthetetlen, durva támadásban részesítette és őket a házából kiutasította, az atyjával szemben feleségéBoda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár. 11