Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— Tettlegesség. Fenyegetés — 145 bontóokul már nem a különélést, hanem az alperesnek az élet­közösség helyreállítását megtagadó magatartását érvényesít­heti. g) Betegséggel megfertőzés Ha a házasfél annak tudatában, hogy gonorrheás, tehát fertőző betegségben szenved, a házastársával mégis nemileg érintkezik és ezzel őt a megfertőzés, tehát a súlyos egészség­háborítás veszélyének teszi ki, úgy ez a cselekménye kimeríti a Ht. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó okot (XIII. 1007.). A Pp. 269. § értelmében a felperes köteles bizonyítani kere­setének alapjául szolgáló azt a tényt, hogy az alperes betegségé­nek a tudatában érintkezett vele nemileg és így őt szándékosan fertőzte meg (XIII. 1007.). Az a körülmény ugyanis, hogy az alperes a felperest (kankó­val) megfertőzte, még nem ad alapot annak megállapítására, hogy a fertőzés tudatosan s mint ilyen szándákosan történt (C. III. 2810/1940.). Ha egy erkölcsileg kifogástalan előéletű férjes nő a házas­ság tartama alatt vérbajt kapott, úgy ez a betegség, az ellen­kezőnek a bizonyításáig, csakis a férjtől származottnak vélel­mezhető és okul szolgál arra, hogy a házasság emiatt a Ht. 80. §-ának a) pontja alapján a férj hibájából felbontassék (XIV. 395.). A m. kir. Kúria felfogása szerint azonban ama súlyos jogi kihatásokra való tekintettel, amellyel ennek a vélelemnek a döntés alapjául való elfogadása a férj családi helyzetére és ezzel egybekötött jogi érdekeire jár, a vélelem gyakorlati alkalma­zása csak abban az esetben foglalhat helyet, ha az annak megdön­tésére kínálkozó mindennemű bizonyítási lehetőség maradék­talanul ki van merítve. Feloldotta tehát a Kúria a Tábla ítéle­tét, amely nem foganatosította a férj által arra felajánlott bizo­nyítást, hogy a feleségéről már leánykorában vett vérvizsgálat igazolja, hogy akkor is vérbajban szenvedett, a fertőzés tehát nem származhatott a férjtől (XIV. 395.). h) Tettlegesség. Fenyegetés A tettlegesség rendszerint súlyos házastársi kötelességsér­tés, ha a bántalmazás szándékosan történt (XV. 871.). Ha a férj felesége karját csak azért ragadta meg, hogy őt a bérház folyosójáról a lakásba visszahúzza s a botrányt elke­rülje, cselekedetét nem lehet tettlegességnek tekinteni akkor Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár. 10

Next

/
Thumbnails
Contents