Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)
— Tettlegesség. Fenyegetés — 145 bontóokul már nem a különélést, hanem az alperesnek az életközösség helyreállítását megtagadó magatartását érvényesítheti. g) Betegséggel megfertőzés Ha a házasfél annak tudatában, hogy gonorrheás, tehát fertőző betegségben szenved, a házastársával mégis nemileg érintkezik és ezzel őt a megfertőzés, tehát a súlyos egészségháborítás veszélyének teszi ki, úgy ez a cselekménye kimeríti a Ht. 80. §-ának a) pontjában meghatározott bontó okot (XIII. 1007.). A Pp. 269. § értelmében a felperes köteles bizonyítani keresetének alapjául szolgáló azt a tényt, hogy az alperes betegségének a tudatában érintkezett vele nemileg és így őt szándékosan fertőzte meg (XIII. 1007.). Az a körülmény ugyanis, hogy az alperes a felperest (kankóval) megfertőzte, még nem ad alapot annak megállapítására, hogy a fertőzés tudatosan s mint ilyen szándákosan történt (C. III. 2810/1940.). Ha egy erkölcsileg kifogástalan előéletű férjes nő a házasság tartama alatt vérbajt kapott, úgy ez a betegség, az ellenkezőnek a bizonyításáig, csakis a férjtől származottnak vélelmezhető és okul szolgál arra, hogy a házasság emiatt a Ht. 80. §-ának a) pontja alapján a férj hibájából felbontassék (XIV. 395.). A m. kir. Kúria felfogása szerint azonban ama súlyos jogi kihatásokra való tekintettel, amellyel ennek a vélelemnek a döntés alapjául való elfogadása a férj családi helyzetére és ezzel egybekötött jogi érdekeire jár, a vélelem gyakorlati alkalmazása csak abban az esetben foglalhat helyet, ha az annak megdöntésére kínálkozó mindennemű bizonyítási lehetőség maradéktalanul ki van merítve. Feloldotta tehát a Kúria a Tábla ítéletét, amely nem foganatosította a férj által arra felajánlott bizonyítást, hogy a feleségéről már leánykorában vett vérvizsgálat igazolja, hogy akkor is vérbajban szenvedett, a fertőzés tehát nem származhatott a férjtől (XIV. 395.). h) Tettlegesség. Fenyegetés A tettlegesség rendszerint súlyos házastársi kötelességsértés, ha a bántalmazás szándékosan történt (XV. 871.). Ha a férj felesége karját csak azért ragadta meg, hogy őt a bérház folyosójáról a lakásba visszahúzza s a botrányt elkerülje, cselekedetét nem lehet tettlegességnek tekinteni akkor Boda—Vincenti: Magánjogi Döntvénytár. 10