Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

140 — A házasság felbontása — szemben bizalmatlanságot keltsen s ezért ezt a magatartást bontóokként állapította meg (C. II. 5937/1939., C. III. 6289/1939.). A Ht. 80. § a) pontja alá eső súlyos házastársi kötelességsértésnek minősül a házasfelek nemi életére, a hálószoba titkainak híresztelésére, céltalan közlésére vonatkozó szándékos magatartás. Az ily híresztelés ugyanis a házastárs iránti tisztelet és megbecsülés megsértésének, a házastárs egyéni értékének a kisebbítéseként tekintendő (C. III. 2498/1940.). Az egész életre kötött házasság erkölcsi tartalmából következik, hogy mind a két házasfél kerülni köteles minden olyan helyzet kialakulását, amely a békés házasélet felzavarására és feldúlására vezethet. Ezért a férj iránt tartozó megbecsülés és tisztelet súlyos megsértésének tekintette a Kúria, hogy a feleség valósággal kereste a találkozást azzal az idegen férfivel, akivel szemben vonzódást érzett és súlyosan sértő, lealázó magatartásnak minősítette s bontóokul állapította meg azt, hogy a feleség ezzel a férfivel a férj elé állott s annak jelenlétében közölte férjével, hogy egymásba szerettek, mindketten el akarnak válni házastársuktól, hogy azután egybe kelhessenek (XV. 210.). Házastársi súlyos kötelességszegésnek tekintette a Kúria a feleség nyilvános megszégyenítését is, amit a férj azáltal követett el, hogy a feleség által az ő tilalma ellenére megrendelt egyébként szükséges kosztümöt az üzletben azzal rendelte le, hogy nincsen pénz, az árut nem lehet kiadni (XIV. 1024.). Viszont a feleség részéről is megszégyenítő eljárásnak minősítette a Kúria azt, hogy férjének ruháit összecsomagolva, azokat a vármegyeházára, a férj hivatalába küldötte el egy levél kíséretében, amelyben azt írta, hogy nem tudja tovább tűrni durva és erkölcstelen viselkedését (C. III. 603/1942.). A házastársnak az a ténye, hogy megfigyelteti a házastársát, hogy a hűség tekintetében nem követ-e el kifogásolható cselekményt, nem alkot bontóokot. Bontóokká a megfigyeltetés csak akkor válik, ha oly módon történik, hogy a házastársat megalázza, mert ennek az előidézése házastársi kötelességsértés (C. III. 3947/1940.). Viszont a C. III. 2713/1941. számú ítéletében a Kúria azt az álláspontját juttatta kifejezésre, hogy a férjnek az a ténye, hogy felesége magatartását figyeltette, a feleség erkölcsi tisztaságával és hűségével szemben kifejezésre jutott, a házastársak közötti kölcsönös bizalmat és megbecsülést sértő olyan gyanúsítás, amely, ha erre az eljárásra a házastárs okot nem szolgáltatott, súlyos és szándékos házastársi kötelességsértésnek minősülhet. A C. III. 3243/1941. számú ítélet szerint pedig a házastárs megfigyeltetése a férj házastársi hűségével szemben kifejezésre juttatott, a házastársak közötti kölcsönös