Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog V. (Budapest, 1942)

— A házasság érvénytelenítése — 105 pította meg a megtévesztést a Kúria a feleség zsidó volta miatt, amikor a MÁV segédtiszt férj kétévi jegyesség után vette el őt feleségül s nem tudta igazolni, hogy feltételül kötötte ki a nő áttérését és nem tudott igazolni olyan tényeket sem, amelyekből következtetni lehetett volna arra, hogy a nő zsidó volta őt a házasság megkötésére irányuló akaratelhatározásában lényegesen befolyásolta volna (XIII. 881.). Az epilepsziának az a súlyos esete, amely a gyermekáldást kizárja és ezért a házasság természeti rendeltetésének a teljesülését gátolja, olyan testi fogyatkozásnak tekintendő, amely a házasuló félnek lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik és ezért a Ht. 55. §-ában meghatározott megtámadási oknak az alapja lehet (XIII. 983.). A súlyos tuberkulózist, amely a házasság megkötése után már két hét multán csontvelőgyulladásban, térdizületeironcsolódásban jelentkezett s munkaképességcsökkenést eredményezett, a Kúria ilyen lényeges személyi tulajdonságnak tekintette s kimondotta, hogy a Ht. 55. §-ában megszabott megtámadási ok megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a súlyos baj gyógyítható-e vagy nem, mert a házasulandó testi állapotának egészséges voltát zavaró olyan betegség is a lényeges személyi tulajdonságra vonatkozik, amely súlyos és megismétlődő, kiújuló, ha különben gyógyítható volna is (XV. 486.). A házasságkötésnél a feleknek egymással szemben még külön kikötés hiányában sem szabad előéletükből elhallgatni azokat az erkölcsi fogyatkozásokat sem, amelyek a házasságnak nemcsak erkölcsi, de a szabad akaratból való elhatározásra vonatkozó jogi alapját is megdönthetik és ezzel a házasság célját és fennállását szükségképen veszélyeztetik. Ez a szabály, tekintet nélkül a felek társadalmi elhelyezkedésére, általános érvényű. Az egyszerű földművelő osztályhoz tartozó egyének házasságánál is áll az az alapfeltétel, hogy a házastárs előélete a kölcsönös tisztelet és megbecsülés fenntartására alkalmas legyen (XVI. 47.). A házasságon kívüli gyermekszülést ilyen erkölcsi fogyatékosságnak tekintette a Kúria (XVI. 47.). A házasság megkötése előtt idegen férfivel folytatott és a nemi életre is kiterjedő szerelmi viszony, valamint a magzatelvetélés is oly súlyos erkölcsi eltévelyedés és annak tudatos elhallgatása a férjen ejtett oly súlyos sérelem, amelynek fennforgása esetében a férj részéről azt az őszinte vonzalmat és belső odaadást megkívánni nem lehet, amely a házaséletnek elengedhetetlen feltétele és egyedüli alapja (XIII. 817.).