Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

Szerzői jog. — szen más gyermek arcképét tette közzé, a kiskorú törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül. (XII. 983.) A Kúria állandó gyakorlata értelmében az, aki nyilvános helyiségben zeneműnek előadását saját érdekében iparának előnyösebb kihasználása végett igénybe veszi, ha nem is ő fogadta fel a zenemű előadóját, a zenemű nyilvános előadásában (előadatásában) közreműködőnek tekintendő s következésképen a zeneműnek jogosulatlan előadásáért a Szjt. szabályai szerint ő is felelős. (XIII. 255.) Ennek megfelelően szerzői jogbitorlást állapított meg a Kúria, amikor a vendéglő különtermében tartott táncoktatás ideje alatt a táncmester által alkalmazott zenész játszott engedély nélkül védett zenedarabokat. Mellékesnek tekintette a Kúria, hogy a táncmester a táncoktatás idejére bérlője volt-e a vendéglő egyes helyiségéinek, mert a védett zeneműveket a vendéglős üzemében levő nyilvános helyiségben adták elő. (X. 918.) A filmszkecs előadáson elkövetett zenei szerzői jogbitorlás esetén mellékesnek találta a Kúria a mozgószinház tulajdonosának felelőssége szempontjából azt a körülményt, hogy a helyiségében tartott előadást nem ő rendezte, hogy nem ő alkalmazta a zenészt és a színészt és hogy az előadás hasznában a rendező is részesült. (XIII. 255.) Megállapította a Kúria a zenei szerzői jogbitorlást a kirándulóhajó bérlőjével szemben azért a cselekményért, hogy az utasok között tartózkodó négy zenész a fedélzett alatti közös étteremben néhány védett zenedarabot eljátszott és erre némelyek táncoltak. Nem vette figyelembe a hajó bérlőjének azt a védekezését, hogy ő megtiltotta a zenélést és ellenőrt is alkalmazott, mert abból a körülményből hogy a jogbitorlás mégis megtörtént, azt állapította meg a Kúria, hogy nem alkalmas emberre bízta az ellenőrzést. (XIII. 203.) Ha a jogbitorlásért többen felelősek a felelősség egyetemleges. A Szjt. 18. §-a alapján érvényesíthető kártérítést tehát a károsult bármelyik jogbitorló ellen külön is érvényesítheti. A szállodában rendezett divatbemutatón jogosulatlanul eljátszott védett zenedarabokért az egyik rendező felelősségire vonható egyedül, anélkül is, hogy a többi rendezőt és a szállótulajdonost felelősségre vonnák. (XIII. 224.) A magyar szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete útján védett zeneművek nyilvános előadására csak az jogosult, aki a szövetkezettől erre engedélyt szerzett. Az engedély megszerzése rendszerint meghatározott időtartamra szóló engedélyokirat kiállításával történik; de a védett zeneművek előadásának meghatározott időtartamú jogát a a zenéltető külön engedélyokirat kiadása nélkül is megszerzi akkor, ha ennek a jognak szerződésileg kikötött díját előre megfizeti, amikor a Szövetkezet az általa egyoldalúan megállapított zenedíj befizetésére hívja fel a vendéglőst, ez azonban a korábbi állapotra hivatkozással a megállapítottnál