Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

80 •— Szerzői jog. — nélkül közzé, az ebből eredő magánjogi igény nem tartozik a magyar szerzői jogi törvény rendelkezései alá, s így abban a vonatkozásban is a külföldi jog alkalmazandó, hogy a per nincsen (a Szjt. 25. §-a alkalmazhatóságának hiányában), értékre való tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe utalva, az ügyben tehát felülvizsgálatnak csak értékre tekintettel van helye. (XII. 904.) A Szjt. rendelkezései az ebben a törvényben megjelölt műfajok keretében, csak azokat a műveket részesítik védelemben, amelyek szerzőjük szellemi munkájának egyéni alkotásai s amelyeknek változatlan átvétele, vagy a törvény 6. §-ának 10. pontjában megjelölt módokon történő felhasználása, vagy utánképzése éppen ezért a szellemi munka egyéni jellegű alkotásának elsajátítását jelenti. Az egyik fürdő gázfűtési berendezésére tett mérnöki ajánlat, amely a fűtési berendezés tárgyait üzleti árajánlat keretében anélkül ismerteti, hogy a berendezés kiviteléhez szükséges mérnöki, vagy más műszaki munkánál tervként felhasználható rajzot, ábrázolást, vagy műszaki leírást szolgáltatna, nem esik szerzői jogi védelem alá, ha az ajánlattevő eszméjét és mérnöki tervét az ő közreműködése nélkül valósítják is meg. (XII. 382.) A szerzői jogi törvény a gondolatot csupán annak egyes, az érzékeink által felfogható megjelenésében védi. A testgyakorlatok leírását tartalmazó munkánál ilyen megjelenési forma lehet a testgyakorlatnak magának a testnek mozdulataival való ábrázolása, továbbá ezeknek írásban megrögzített alakja. A Szjt. 50. §-a azonban a mozgás útján érzékeltethető művek közül csupán a némajátékot és az ú. n. koreográfiai műveket védi, vagyis a mozdulatos műveknek csak bizonyos fejlettebb formáját, amely cselekményt tartalmaz, vagy ahol a gondolat művészi formát öltött. A Szjt. nyílván abból az elgondolásból indul ki, hogy a mozdulatos műveknek egyéb fajai sem az írói, sem pedig a művészeti művekkel hasonlatosságot nem mutatnak. A testgyakorlatok leírása pedig szerzői jogi védelemre csak abban az esetben tarthatna számot, ha a leírás a gondolatot sajátos egyéni formában adná vissza. A testgyakorlatok egyszerű leírása ezt a sajátos egyéni jelleget nem tüntetheti fel, mert az ilyen mozgásokat a szakemberek csak is egyféle képen, vagy egymáshoz hasonlóan írhatják le. Nem adja meg a leírás egyéni sajátosságát sem az, hogy a leíró új szakkifejezéseket használ, sem az, hogy nagyobb számú testgyakorlatot ír le. írói művé teszi azonban az ilyen leírást a gyakorlatokhoz fűzött magyarázat és azoknak rendszerbe foglalása. Nem követ el tehát szerzői jogbitorlást, aki a testgyakorlatok leírását annak rendszere és a hozzáfűzött magyarázatok nélkül veszi át. (C. I. 1205/1936.) A mozgófényképészeti mű prózai részének szövegírója nem tekinthető szerzőtársnak a más által szerzett önálló dalbetétekre, akkor sem, ha az ezek elkészítésére a szerzőnek adott is bizonyos utasításokat és a versekhez alapul szolgáló gondolatot is ő adta, mert az, aki csak ily módon járul hozzá az írói vagy művészeti mű