Boda Gyula - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog IV. (Budapest, 1939)

78 — A személyiség joga. által szabadon felhasználható. A verseny tör ny — az abban fog­lalt tételes rendelkezések körén túl — sem éj nti azokat a törvényi korlátokat, amelyek az egyéni munka eredn. ényéhez való egyéni jogosultság érvényesülésének az emberi közösség és fejlődés érde­kében határt szabnak. Következőleg azoknak az ily irányú egyéni igényeknek, amelyekből a védelmet az erre Vonatkozó külön tör­vényes (szerzői, szabadalmi, védjegy, mintaoltalmi, stb.) rendelke­zések megtagadták vagy a törvényes jogvédelmet a jogosult meg­szerezni nem kívánta — oltalmat a versenytörvény sem nyújthat. Ebből folyóan, az aki másoknak valamely külön törvényes szabály által nem védett, munkaeredményét felhasználja, vagy utánozza, egymagában a használat és utánzás által a jóerkölcs, vagy az üz­leti tisztesség ellen nem cselekszik. Az ilyen, habár pontos (szolgai) utánzás, a Tvt. 1. §-a által tiltottá tehát csak akkor válik, ha az utánzás az eset kisérő körülményei folytán a jó erkölcsbe, vagy az üzleti tisztességbe ütközik. (XI. 338.) Ezek szerint a hadügyi kincstár megrendelésére oly műszerek elkészítése, amelyek úgy belső szerkezet, mint külső forma tekin­tetében a más által már korábban gyártott, de nem szabadalma­zott műszerek pontos utánzatai — tisztességtelen versenyt nem képeznek. (XI. 338.) Azt az érdekvédelmet, amelyet a szerzői, szabadalmi védjegy, a mintaoltalmi jogszabályok a védelmi idő lejárta után vagy a védelem igénybevételének hiánya miatt megtagadtak, — a verseny­törvény sem nyújtja; mert az idevonatkozó törvényes rendelkezé­seket a Tvt. hatályon kívül nem helyezi, meg nem változtatja, vagy azokkal ellenkező rendelkezéseket nem tesz. Ha tehát a 107.709— 1907. K. M. sz. rendelet 28. §-a szerint a mintalajstromozás ha­tálytalan azért, mert a minta ennek letétele előít, akár belföldön, akár külföldön ismeretes volt, — pl., mert a burkolólapoknál álta­lánosan szokásos és ismert négyzet-alakot és a lapok sárgás szinét lajstromozták be, — ez a hatálytalanság a tisztességtelen verseny iránt indított perben előkérdésként is megállapítható és a lajstro­mozott mintának más által később történt használatbavétele a tisz­tességtelen versenytörvény alapján sem akadályozható meg. (XII. 47.) Az, akinek személyiségi jogát megsértették, követelheti a cse­lekmény abbanhagyását (X. 877., 890., XI. 957.), továbbá vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését. (C. I. 5459/1937.) Aki valamely cselekmény folytán személyiség* vagy egyéb jo­gaiban sérelmet szenved, a jogsértő cselekményj abbanhagyását akkor is követelheti, ha a cselekmény elkövetőjét a jogsérelem tudomására hozataláig gondatlanság sem terhelte, pe ha pl. a for­dító nevének megnevezése nélkül kiadott regényből az azt forga­lombahozó könyvkereskedő csak két példányt adott el, — azt is jóhiszeműen —, s a sérelem felismerése után nem árusította to­vább a könyvet, sőt kijelentette, hogy a terjesztést megszüntette

Next

/
Thumbnails
Contents